Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A község jogi fogalom, amely egy meghatározott településen vagy területen szervezetten élő közösséget fog egybe. A község lényeges alkotó eleme a terület, a népesség és a közhatalom. Az 1886.évi 22.tc. (községi törvény) szerint a községeknek három változata van: kisközség, nagyközség , rendezett tanácsú város, (1929-től megyei város) Ezekhez az 1030-1945. évi kormányrendelet: a mezővárost és a helységet sorolja. (A kormányrendelet értelmezése szerint a helység olyan különálló település, amely valamelyik községhez van beosztva.) Megjegyezzük, hogy a mezőváros és a helység, községi kategóriaként az 1945 utáni közigazgatási gyakorlatban nem szerepelt. A községek egy különleges változatát képviselték az uradalmi vagy másképpen: az eszmei községek, továbbá a tanyaközségek . Az eszmei községek 1945 előtt uradalmak joghatósága alatt álltak, külön önkormányzattal nem rendelkeztek. A tanyaközségnek kis- vagy nagyközségi szervezetük volt. Ismérvük közé tartozott, hogy belterülettel nem rendelkeztek, hanem a községi szervezetet a tanyák összességéből állították össze. (itt említjük meg, hogy létezett még az egyházközség is, mint jogi személy. Ellentétben azonban a politikai községgel, amely közintézményként szerepelt, az egyházközség köztestület volt.) 1886 óta a községi szervezetben részletreformokat hajtottak végre. Az 1901. évi 20.tc.-ben a községi hivatásos (közigazgatási) személyzet kiképzéséről közigazgatási tanfolyam útján gondoskodik a kormányzat; az 1902-126.000 B.

M.sz.rendelet a községi ügyvitelt is részletekbe menően rendezte; az 1929.avi 30.tc. a községi közigazgatási eljárási jog, továbbá a fegyelmi ügyek területén hozott újat.