Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Egyébként a rendőri büntetőbírók képesítését is felülvizsgálták, és csakis olyan egyént tartottak alkalmasnak erre a státusra, aki a meglehetősen terjedelmes joganyagot ismerte és az elmélet képzettsége mellett a közigazgatásban kellő gyakorlattal rendelkezett. (16) A rendőri büntetőbíráskodás gyakorlása a területi önkormányzatoknál nem volt tisztázott kérdés. 1945. május 30-án közölte az alispánnal a móri járási főjegyző, hogy nézeteltérés támadt közte és a rendőrkapitány között abban a tekintetben, hogy a rendőri büntetőbíráskodás teljesen rendőrségi hatáskörbe tartozik? Az alispán szerint a rendészeti kihágásban a rendőrség, míg a többi kihágási ügyben a járási főjegyző, mint büntetőbíró ítélkezik. Hamarosan valamennyi járás főjegyzője jelentkezett ebben az ügyben, s kiderült, hogy ezeken a helyeken is a rendőrség intézte a rendőri büntetőbíráskodást. A járási főjegyzői hivatalok akkor igényelték a munka megindításához szükséges nyomtatványokat: iktatókönyvet, kihágási nyilvántartókönyvet, pénznaplót, ítélet és büntetőparancs űrlapokat. (17) A városi önkormányzat és szervezete Fejlett közigazgatási szervezettel rendelkező település. Területén nagyobb létszámú, több ezer vagy több tízezer főnyi lakosság élt. A város társadalmi és gazdasági struktúrája megkövetelte, hogy jelentós közigazgatási szervezetet építsen ki. A városokban az önkormányzati szervek tevékenységének több évszázadra visszamenő múltja volt, melyet-'-a magyar-országi tőkés fejlődés száz esztendeje alatt *a polgári társadalom érdekeinek szolgálatában folyamatosan tökéletesítettek. A várost a községtől a közigazgatási jog gyakorlata tekintetében a fejlettebb önkormányzat különböztette meg.