Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Külső tisztviselők A megye külső tisztviselői a járási székhelyeken teljesítettek szolgálatot. A főszolgabírói hatáskört az 1030-1945. M.E.sz.rendelet 12. §-a a járási főjegyzőre ruházta. A járási főjegyző a járás első tisztviselője volt; elsőfokú közigazgatási és rendőrhatósági tisztviselő. Közvetlen felügyeletet és ellenőrzést gyakorolt a járás községei felett, és az alispán a járási főjegyzőn keresztül intézte a községekhez a törvényhatóság rendeleteit, és a községek a felterjesztéseket ugyancsak a járási főjegyzőn keresztül juttatták el a felsőbb hatóságokhoz. A járási főjegyző irányította a községi választásokat, ő elnökölt a tisztújító gyűléseken, ellenőrizte az anyakönyvezést, feladatai voltak a vallás- és közoktatásügyi igazgatásban, a közegészségügy területén, az útügyi kérdésekben, a katonaügyekben, az iparügy, a mezőgazdasági rendészet, az állategészségügyi és a szociális kérdések területén. A közigazgatási szakkérdéseket az állami külső szervek tisztviselőinek segítségével oldotta meg. A járási főjegyző a főszolgabírókhoz hasonlóan - idegen elem a járás élén. Felülről kezelte a községeket. A járási főjegyző nem függött a községi önkormányzattól, attól független, egyedi szervként működött, de ugyanakkor kötelessége volt a községi önkormányzat ellenőrzése. Mivel a járási főjegyzőt a megyei törvényhatósági bizottság választotta és küldte ki a járásba, mint megyei külső tisztviselőt, a községi önkormányzatok joggal érezték, hogy idegen elem basáskodik rajtuk. E tény az önkormányzati elvet 1945 után éppen úgy sértette, mint az 1944 előtti időkben-, amikor egy megyei klikk választott valakit főszolgabírónak. A járási ügyvitel is a megyéhez igazddott, és nem a községek szükségleteihez. 1946;' április 12-én kelt belügyminiszteri rendelkezés muatott rá a községi elöljárói állások betöltésénél alkalmazott kijelölési jog antidemokratikus voltára.