Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Ezek az újonnan létrehozott bizottságok akkor sem váltak népi testületté, ha történetesen a nép képviselői 100 %osan képviselve lettek volna benne. A törvényhatósági bizottság ugyanis olyan általános személyi és dologi kérdésekben határozott, ami általában nem volt jellemzője az önkormányzatban élő nép érdekeinek. Önkormányzatellenes volt tisztviselögárdája is: a főispáni, az alispáni, a főjegyzői tisztség maga is az önkormányzat ellen hatott. A megyei törvényhatóság tisztviselői A megyei törvényhatóság a közigazgatási feladatokat a központi és az úgynevezett külső tisztviselőkkel bonyolította. Központi tisztviselők a megye székhelyén, a megyeházban működtek. Ezek a következők: alispán, főjegyző, másodfőjegyző, aljegyzők, fogalmazók, közigazgatási gyakornokok, tiszti főügyész, tűzrendészeti felügyelő, fölevéltárnok, árvaszéki elnök, árvaszéki ülnökök, valamint az állami szakigazgatásnak az alispán mellé beosztott tisztviselői: a tiszti főorvos, a tisztiorvos, postatakarékpénztár-, a belügyminiszter alá rendelt vármegyei számvevőség-,az államépítészeti hivatal vezetője, a magyar rendőrség megyei főkapitánysága, a törvényhatósági állatorvos, a szociális felügyelő és a megyei gazdasági felügyelő. A megye külső tisztviselői: a járási főjegyző, a járási jegyzők, a járási tűzrendészeti felügyelő. Az állami külső szervek: a járási tiszti orvos, a zöldkeresztes védőnők, az útbiztos, a járási állatorvos, a járási gazdasági felügyelő, a munkaügyi felügyelő, a vadászati felügyelő, a járási szociális titkár és a járási számvevő.