Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Az alispán vagy a polgármester, mint a törvényhatóság első tisztviselője a közgyűlést összehívhatta, ahol viszont más tárggyal nem foglalkozhattak, mint azzal, hogy a feloszlató kormányrendelet ellen kívánnak-e panasszal élni? A törvényhatósági bizottság működésének szünetelése idején a jogszabály engedte, hogy az önkormányzat más testületei, így a közigazgatási bizottság, az igazoló választmány, a kisgyűlés működjék. Sót, ilyen esetekben a kisgyűlés feladata volt, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket intézze. Ez alól kivételt képezett az új adók kivetése és a tisztviselők választása. Tehát a közgyűlési jogkört a kisgyűlés vette át. Abban az esetben viszont, ha a kisgyűlés is a közgyűléshez hasonló magatartást tanúsított, illetve a kormány akaratával szembekerült, akkor a kisgyűlést is feloszlatták. Ebben az esetben a kisgyűlés hatáskörét a belügyminiszter által kinevezett kormánybiztos vette át, aki a törvényhatóság tisztviselői felett is rendelkezett. (12) 1945. október 15-i hatállyal a miniszterelnök a 9560-1945.sz. rendeletében Baranya és Tolna megyék önkormányzatát felfüggesztette. E rendelet értelmében a megyék törvényhatósági bizottsága, a szakbizottságok, a kisgyűlés, az igazoló választmány, az összeférhetetlenségi választmány, a közigazgatási .bizottság működése szünetel mindaddig, amíg a megyéből a ki- és beköltözés lezajlik. (Az önkormányzati testületi szervek működésére ebben a két törvényhatóságban már nem került sor. A belügyminiszter a megyei autonómiát nem állította vissza Baranya- és Tolna megyében.) i Ez a miniszterelnöki, rendelet egyben felhatalmazta a belügyminisztert, hogy bárhol az országban elrendelhesse a képviselő-testület és az igazoló-választmány működésének szüneteltetését az olyan helységekben, amelyekben lakossági ki- és betelepítés volt folyamatban.