Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

A területi reform hívei az'állami szakigazgatás 1944 előtti gyakorlatára hivatkoztak, amely igazgatási forma jól bevált, és gyorsabb és hatékonyabb működést biztosított az önkormányzatok területén is. A megyei önkormányzat testületei A megyei közgyűlés A megye jogi személyiségét a köz és a magánjog évszázadokon át elismerte. A jogi személyiséget a vármegye közönsége testesítette meg, amely testületi jogait önkormányzati keretekben, testületi szervekben: a törvényhatósági közgyűlésben, a kisgyűlésben, a közigazgatási bizottságban és ennek albizottságaiban és az önkormányzat választott tisztviselői útján gyakorolta. A megyei törvényhatóság "egyetemét", a közönségét a törvényhatósági bizottság képviselte. Ez a bizottság a közgyűlésen hozott határozatokkal juttatta kifejezésre irányító akaratát. A felszabadulás után alakult törvényhatósági bizottságok ideiglenes jelleggel működtek, mivel az önkormányzati testületekről új kormányrendelet az 10301945 M.E.sz. rendelet után nem jelent meg, amely véglegesítette volna őket. A megyei közgyűlés hatáskörébe tartozott a törvényhatóság területének, szervezetének, gazdaságának valamennyi kérdése. Az 1933. évi 16.tc. a megyei közgyűlés hatáskörét újból meghatározta, illetve a megyei kisgyűléstől utalt át ügyeket a közgyűlés hatáskörébe. Az 1030-1945 M.E.sz. rendelet a kisgyűlés hatáskörét tovább szűkítette a törvényhatósági közgyűlés javára.