Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

A megye 1848 előtt be tudta tölteni az igazi önkormányzati szerepet,,és a vármegyei nemesség a saját érdekeinek védelmét kapta ettől a szervezettől. Ezt az autonóm jelleget azonban a megye a polgári korszakban már elvesztette, mert nemesi érdekeket már nem képviselhetett, de a népi önkormányzat kiépítésére sem volt meg benne a lehetőség. Lényegében félönkormányzati és féluralmi jellegű szervezete épült ki, amely a felszabadulás után - a személyi demokratizálás ellenére is - tovább élt. (9) Az első feladatok egyike az új vármegyei beosztás végrehajtása volt. Erről ideiglenes jelleggel a kormány a 43301945.M.E.SZ. alatt intézkedett. A fegyverszüneti szerződésben visszaállított trianoni államhatárokon belül maradt csonka megyék területét az általános területrendezésig egyesítették. Ekkor került összevonásra Komárom és Esztergom megye, melynek Esztergom várost jelölték ki székhelynek. Továbbá összevonásra került Nógrád és Hont megye. Ennek Balassagyarmat lett a székhelye. Borsod- Gömör-Kishont megyéket Borsod-Gömör elnevezéssel Miskolc székhellyel alkotta újjá a kormány. Szatmár, Ugocsa, Bereg megyék területeiből pedig Szatmár-Bereg megye létesült Mátészalka székhellyel. Abaúj-Torna megye neve Abaúj megyére változott, melynek Szikszót jelölték ki székhelynek, Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyesített megye neve Csanád megyére, a Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyesített megye neve pedig Győr-Moson megyére változott. Nyugat-Bihar megyének Berettyóújfalu, Bács-bodrog megyének Baja lett a székhelye. Komárom thj. város dunajobbparti részéhez, - amely a fegyverszüneti szerződés értelmében Magyarország tartozéka maradt - Szőny nagyközséget csatolták, s a két település együttesen megyei városi státust kapott Komárom-Esztergom megye kebelében.