Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Ez a gyakorlatban úgy realizálódott, hogy más törvényható­ságok első tisztviselőit küldték hivatalvizsgálatra. A já­rási főjegyzőknél és a községi jegyzőknél tartott hivatal­vizsgálat általában egybeesett az alispáni hivatalvizsgá­lattal. (4)' A belügyminiszter az önkormányzati hivatalokban vég­zett vizsgálatokat két részre bontotta. Elsőként a kérdé­ses tisztviselő népjóléti, szociális tevékenységét vizs­gálták meg. Ezek közé sorolta a közélelmezési, lakásügyi, romeltakarítási, újjáépítési, köztisztasági, járványügyi, illetve alapvető egészségügyi és a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében tett intézkedéseket. A vizsgálat második részében került sor az adminisztráció megszemlélé­sére, amelyet egyébként a 125.000 - 1902.B.M. sz. rendelet III. felügyelet című része értelmében végeztek el. A főis­pán az önkormányzati közigazgatás teljes mechanizmusába a számonkérő szék ülésein nyert betekintést, ahol az alis­pán vagy a thj. városi polgármester az ügyintézésről adott számot. Különös jelentősége volt annak, hogy a főispán a törvényhatósági és a községi tisztviselők egy része felett fegyelmi jogkört gyakorolt. Kivételt képeztek a törvényha­tóság első tisztviselői, a főjegyző, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök és a tanácsnokok. A többi tisztviselőt azonban állásától is felfüggeszthette, és helyére helyet­test rendelhetett ki. Ha a tisztviselő enyhébb mu­lasztást vagy szabálytalanságot követett el, a főispán rendbírsággal sújthatta. (5) A főispáni jogkörnek létezett olyan része, amely nem a felügyelet területére esett. Ez a jog a tisztviselők utánpótlása volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom