Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)
A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - A közigazgatás militarizálására hozott kormányzati intézkedések
A véghatározatok közül azokat, amelyek felsőbb hatósági jóváhagyást kívántak, a főispánhoz, a kormányhoz felterjesztést nyertek. A törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés működésének szüneteltetésétől a kormányzat azt várta, hogy az ügyintézés gyorsabb, rugalmasabb lesz, s az ügyek egységesítése felé is lépéseket sikerül tenni.(3) A hadműveleti területeken a polgári közigazgatás érdekeit a kinevezett kormánybiztosok képviselték. A kormánybiztos a hadműveleti területen működő legfőbb katonai parancsnokkal tartotta a kapcsolatot és vele egyetértőleg adta ki intézkedéseit. Az alispán a vármegyei katonai parancsnokkal, a thj. város és a megyei város polgármestere a városi katonai parancsnokkal, a főszolgabíró pedig a járás katonai parancsnokával állt összeköttetésben. A hadviselés érdekében tett katonai intézkedéseket a polgári hatóság nem tagadhatta meg. „ Az intézkedés végre nem hajtása esetén a katonai parancsnok karhatalmat alkalmazhatott. Az intézkedési jogkör a polgári hatóság irányában a hadműveleti területen működő katonai egységek parancsnokait általában nem illette meg. Intézkedéseiket a vármegyei, a városi vagy' a járási katonai parancsnok közbejöttével tehették meg. Ha azonban az intézkedés a hadviselés menetét befolyásolta, és a közigazgatással megbízott katonai parancsnokok nem elérhetők, úgy a harcoló seregtestek parancsnokai is hozhattak intézkedéseket a polgári lakossággal kapcsolatban. A katonai közigazgatás bevezetésére abban az esetben kerül sor, ha a polgári közigazgatás egy adott területen megszűnik. Ez megtörténhet személyi kiürítés vagy a hadműveletek következtében.
