Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége

Támogatta azt a nézetet, miszerint a Nemzeti Bizottság tagjai hatósági jogkörrel nem rendelkezhetnek, és kizárólag tanácsadó és ellenőrző szervet képezzenek. Az SZDP szerint a nemzeti bizottságokban jelentkező túlkapások oka az volt, hogy nem létezett egy olyan országos szerv, amely működésük irányelveit megalkotta volna. A Nemzeti Parasztpárt állásfoglalása a Nemzeti Bizottsággal kapcsolatban többrétű volt. Leszögezték, hogy nem hatósági szerv, de annál részben többnek, illetve kevesebbnek is tekinthető. Mindenekelőtt népi politikai szerv, amely a hatóságot ellenőrzi, de maga nem jár el hatóságként. Igaz, a jelenlegi gyakorlat szerint a Nemzeti Bizottság a helyi önkormányzatban nagy hatalom; a közigazgatásban, közrendészetben hatósági jogokat gyakorol. Megoldást mégis az hozna, ha a koalíciós pártok a Nemzeti Bizottság jogkörét meghatároznák, de ne a kormány alkosson rendeletet róla. A nemzeti bizottsági túlkapásokat azonban a kormány demokratikus rendezés útján hozza helyre, mindenekelőtt a közigazgatásban és a tűzrendészet területén. A túlkapások jelentékenyek voltak, amelyeket a nemzeti bizottságok tájékozatlanságból elkövettek. Ez azonban nem adhatott okot a testületek hatáskörének teljes visszaszorítására vagy korlátozására. (59) A Kisgazdapárt állásfoglalása is egyértelmű, és lényegében egyező a többi koalíciós pártéval. Szintén a demokratikus pártok országos vezetőinek feladatkörébe utalja a nemzeti bizottságok tevékenységének szabályozását, de megjegyzi, hogy a felsőbb politikai szervek állásfoglalását elutasító nemzeti bizottságokat azonnal fel kell oszlatni, a belügyminiszter pedig avatkozzék be az eseményekbe, ahol a helyi belső rendet sértő aktusok történtek.