Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Az ideiglenes polgári közigazgatási szervek működése: az önkormányzati és az állami szakfeladatok együttes megoldása

Székesfehérváron 1945. január 4-én a polgármester megke­reste az MKP helyi szervezete titkárát, hogy a városházán "szolgálatra jelentkezettek politikai alkalmasságát elbí­ráló "ötös bizottságba" három tagot küldjenek. A fehérvári pártitkár válaszában az ötös bizottságot "igazoltató bi­zottságnak" nevezte, és kijelentette, hogy az MKP ott csu­pán egy taggal képviselteti magát, míg a többi helyet "a Fehérvárott már megalakult vagy alakulóban levő többi pártból kell betölteni." (52) A nyugat-magyarországi megyékben, városokban, és a községekben a közigazgatás az ország más vidékeihez viszonyítva nem zilálódott szét.így a tulajdonképpeni helyi igazgatás a közélet újjászervezé­sében, a demokratizálás folyamatában aktívan közreműkö­dött, és a felszabadulás utáni hetekben stabilizáló té­nyezőként szerepelt. Az arcvonal lényegében 1945. március 25-től április 4-ig átvonult a nyugati vidékeken, s a had­műveleti terület április 10-15 között megszűnt. (53) A közigazgatás a polgári keretekben a rendelkezésre álló régi szakemberekkel április 8-án kezdte meg működését. A Zala megyei főszolgabírói hivatalok egy részében: így Ba­latonfüreden, Tapolcán, Keszthelyen, Sümegen maradtak tisztviselők, akik a járási katonai parancsnokokkal, a helyi kommunista szervezetekkel együtt kezdték meg a köz­igazgatás újjászervezését a falvakban. A községháza a fal­vakban a népi bizottságok centruma lett, de még a demokra­tikus pártok létrehozását is egyengették a közigazgatási tisztviselők. A közigazgatási szervezet rugalmasságát bi­zonyítja, hogy szinte valamennyi községi eseményről érte­sült, és erről a járási vagy a megyei közigazgatási szer­vet rendszeresen értesítette. Az ország nyugati vidékein községi közigazgatási szervek egyértelműen magukat elöljá­róságnak nevezték, kiadmányaikat 1945 tavaszán a főjegyző és a községi bíró írta alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom