Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)
A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Az ideiglenes polgári közigazgatási szervek működése: az önkormányzati és az állami szakfeladatok együttes megoldása
Az új városi testületi szervet "képviselő-testületet ideiglenesen pótló bizottságnak" nevezték, amely 60 tagú volt. Ennek a bizottságnak elnöke a polgármester helyettese volt, és előadói a városi ügyosztályok vezetői lettek. A bizottság azokkal az ügyekkel foglalkozott, melyek a városi képviselő-testület hatáskörébe tartoztak. Hódmezővásárhelyen a városi törvényhatósági bizottság 1944. december 18-án összeült. A bizottsági ülés a polgármester elnökletével zajlott le, s ezen az Ideiglenes Nemzetgyűlés 16 képviselőjét választották meg. (46) A közigazgatás szervezetének kiépítése azonban eléggé vontatottan haladt. Ennek egyik akadályát a megyei szervek a községi és városi ideiglenes szerveknek a közigazgatással szembeni ellenállásában látták. Csongrád megyében 1944. december 17-én ezt az ellenszenvet nyíltan kifejezésre juttatták, amikor kijelentették, hogy az adminisztratív apparátus kiépítését nem szorgalmazzák, s az adódó feladatokat maguk fogják teljesíteni. (47) A megyében ugyanis december közepén még nem működtek a járási főszolgabírói hivatalok, a községekben pedig csak közigazgatási tanácsok voltak, amelyek inkább politikai szervnek, mint adminisztrációs feladatot végző apparátusnak voltak tekinthetők. Endrődön az új községi bíró szektás magatartása folytán a községházán semmiféle adminisztrációs tevékenység nem folyt. A bíró a felszabadulás napjaiban tűnt fel rendkívüli aktivitásával, s mint világlátott ember (Amerikában dolgozott) jogot formált arra, hogy a község életét egyedül szabályozza. A járási közigazgatás vezetője az endrődi esetet helyi diktatúrának nyilvánította, és elég nagy erőfeszítésébe került a bíró eltávolítása. 1944. december 21-én tartott falugyűlésen azonban a bíró leváltása megtörtént, és másnap az új elöljáróság kinevezésével sikerült a községi viszonyokat normalizálni. Az új bíró, egy volt orosz hadifogoly - a községet az elöljárósággal közösen vezette. (48)
