Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Katonai igazgatás

Az átalakító munkában a helyi és a törvényhatósági közigazgatásnak kiemelkedő szerepe lett. A szovjet katonai hatóságok azonban a helyi közigazgatás feladataival nem kívántak foglalkozni, azt a polgári szervekre akarták ruházni. A helyi polgári hatóságok a felszabadulás alkalmával nem voltak képesek azokat a feladatokat ellátni, melyeket az új helyzetben tőlük a katonai szervek elvártak volna. Ennek egyik oka a tiszántúli területeken, azután a DunaTisza-közi országrészekben az volt, hogy a tisztviselők tömegesen elhagyták szolgálati helyüket, s így káderhiány miatt sem lehetett a közigazgatást a hagyományos értelemben folytatni. Hetek, hónapok teltek el, míg a katonai szervek közreműködésével a közigazgatást ezekben a városokban, falvakban meg lehetett indítani, illetve olyan adminisztratív működést biztosítani, hogy a legfontosabb teendőket jogszabályokhoz értő egyének végezzék el. (9) A polgári területi közigazgatás (önkormányzatok) hiánya azonban nem jelentette azt, hogy a települések hivatalos szerv nélkül maradtak volna. A katonai parancsnokok gondoskodtak arról, hogy a felszabadulás első napjaiban létrejöjjön egy olyan polgári csoport, amely az adott város, község, illetve járás vagy megye ügyét a kezébe tudja venni, és az adminisztrációt hatékonyan - az akkori viszonyoknak megfelelően - működtesse. A magyarországi polgári közigazgatást ugyanis a szovjet kormány felelős központi állami szerv hiányában nem tudta magyar hatóságokra ruházni. Az Állami Honvédelmi Bizottság 1944. október 27-én űgy határozott, hogy a magyarországi közigazgatást a 2. Ukrán Front haditanácsára bízza.