Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Kovács Péter: Székesfehérvár és Szent István király

megújításának. Erre utal kezében a székesegyház tervrajza. — A kompozíció egésze azonban félreérthetetlen célzás arra, hogy a megváltozott viszonyok között Székesfehérvár számára igencsak kívánatos lett. hogy legalább püspöki székhellyé váljék. Nem kevésbé érdekes persze tartalmi szempontból az uralkodói érdek kifejezése, az éppen ekkor is sokak által vitatott főkegyúri jognak a történeti indoklása. A szentély fölött Cimbal Szent István megdicsőülését festette meg. Ez bár nem kifejezetten történeti téma, bizonyos aktualitása mégis volt, amikor felidézte az uralkodó végső megj utal mázasának gondolatát. Johann Ignatz Cimbal nem tartozott a korszak jelentős, de még csak ismert mesterei közé sem. Freskósorozata és a mellékoltárokra festett képek színvonala is messze elmarad a közeli, egykori karmelita templom Maulbertsch-műveitől, de még a jezsuiták templomának Franz Sambach által festett képeitől is. A főoltár azonban már minőségileg is a kor legjobb alkotásai közé tartozik. Építészeti részét Franz Anton Hillebrandt., a század egyik legjelentősebb osztrák építésze tervezte modern, korai klasszicizáló stílusban. A munka — egyébként Mária Terézia személyes jóváhagyásával — 1773 és 1775 között készült. Az előrehaladást nyomonkövethetjük Hillebrandtnak a városhoz írt és ugyancsak Schoen Arnold által publikált leveleiből.' Az építész egy 1774 május 14-én kelt levelében aziránt érdeklődött, hogy kivel szándékoznak megfesteni az oltárképet? — A téma maga valószínűleg egyértelműen adott volt. Galavics Géza mutatott rá, hogy ilyen nagyszabású, összefoglaló művészi programból a XVII. század első felétől, azaz II. Ferdinánd korától Mária Teréziáig egyszerűen nem hiányozhatott az a jelenet, amikor Szent István felajánlja országát és koronáját Máriának.

0 A téma egyik legelső képzőművészeti megfogalmazását az esztergomi Porta Speciosa XII. századi kompozíciójáról, pontosabban ennek fennmaradt XVIII. századi táblakép-másolatáról ismerjük. Igazi elterjedése azonban az ellenreformációval és a jezsuita Regnum Marianum gondolatával függ össze. Az a szinte kizárólagos ábrázolási típus, amelyet például éppen Fejér vármegye címerképe is őriz, hogy a térdeplő király az ég felhőin trónoló Máriához fordul, csak viszonylag későn, a XVII. század végén jelent meg, Galavics Géza kutatásai szerint egészen pontosan 1692-ben a J. Schott rézmetszetével illusztrált hevenesi-féle ,,Ungaricae Sanctitatis Indicia" című műben.' Korábban Hoffmann Edit mutatta ki. hogy ez a motívum Tintoretto ,.A tiburi Szibilla" című kompozíciójához vezethető vissza, ahol a Szibilla Augustus császárnak mutatja meg az égben trónoló Szűz Máriát és a gyermek Jézust." A XVII—XVIII. század fordulójától kezdődően a korona felajánlásának jelenete szinte k'zárólag ebben a formában terjedt el.'

1 A székesfehérvári magisztrátus Hillebrandt ajánlatára a bécsi akadémia egyik neves tanárának, Vincenz Fischernek a tervét fogadta el.

10 A művész — mint ezt a városhoz írt, 1775. április 25-ón kelt leveléből tudjuk — hónapokon át igyekezett adatokat gyűjteni a témához a bécsi császári könyvtárban. A történeti hűség érdekében azonban megbízóihoz is számos kérdést intéz, illetve ötleteihez kéri azok egyetértését. Úgy gondolja, hogy hűségesebb lenne a valósághoz, ha Szent Istvánt nem öregen, hanem harminc-negyvenéves korában ábrázolná, dolmányI* 51