Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

gyakori török háborgatások miatt a kastélyból távolabb száll hassanak /települhessenek/. 1655-ben fogolyszállításban kellett közreműködniük; ezalatt a rabok felélték a falu élelmiszerkészletét. A palotai kapitány 1659-ben 4o embert és 4 szekeret rendelt a vármű építésére. 1666-ban Batthyány Pál "bizonyos és kiváltképpen való szükségében" Battyánt és Csabja pusztát 29oo magyar Pt-ért Tallián Gergely veszprémi harmincadosnak adta zálogba. 1683-ból származó adat szerint a battyáni és polgárdi jobbágyok a fehérvári Kurt Amhát és Musztafa olajbéget alispánnak és szolgabírónak ismerték el. Az általuk levezetett határjárás során 5ooo holdat ragadtak el a veszprémi káptalan fülei jobbágyaitól. A török korban nemcsak a magyar, hanem a török földesúrnak is adóztak. Battyán esetében ez maga a török szultán, aki minden telek után 1 Ft-ot,1 meszely vajat,l-l kocsi fát, szénát kapott. Közösen adtak neki 1 vágómarhát. A fejadó 5 dénár, és robotolni is kellett. A törökök Csíkvár erődítményt megszállva tartották, "praesidiumuk" volt itt. 1648-ban pl. 15o gyalogos őrizte, mert azt a hírt kapták, hogy Battyány "meg akarja venni/vívni/". Battyány falu és az utazók sokat szenvedtek a csíkvári török helyőrségtől. A csíkvári gáton feltartóztatták az utazókat, megsarcolták őket. 1683-ban a török fővezér készült Fehérvárra, ebből az alkalomból alattvalói a csíkvári gátat szélesítették. 1685-ben Csíkvár lakói katonák,3 malom szántó, rét és szőlők tartoztak hozzá.