Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

királynak kellett utasítania Batthyány Ferencet,hogy a testvérét illető jövedelem-részt adja ki neki. 1557-ben a battyáni jobbágyok a földesuruktól kértek segítséget Újfalussy emberei ellen, akik károkat okoztak. 1564-ben lo portát és 3 zsellért írtak össze a Veszprém megyei adószedők. Ezt követően a 16.század végéig a palotai, majd a veszprémi várhoz tartozott. 1567-, 1568- és 1569-ben a battyániak Thury Benedek palotai kapitány ellen panaszkodtak, aki "kegyetlenül zsarolta őket". Az ügyet uralkodói mandátum zárta le: felszólította a kapitányt a túlkapások megszüntetésére. Nem jártak jobban Thury Márton veszprémi kapitánnyal sem, aki a vár élelmezésére követelt szolgáltatásokat. A kapitány viszont a battyániak engedetlensége miatt panaszkodott Batthyány Boldizsárnál /főpohárnok -1588.Zrinyi Dóra /. 157o-ben 24 adózó, lo új,22 elhagyott porta és 23 zsellér volt. 1576-ban 2o adózó portát írtak össze, 1588-ban ugyanennyi, 1618-, 1619- és 1622-23-ban 1, 1626-ban 3 1/2, 1635-36-ban, valamint 1638-39-ben 2 1/4 porta fizetett adót. Az 1573. évi összeírás megjegyzi, hogy "török kastélyt emeltek". A helységet, az összeírás szerint, Batthyány Ferenc Palota vára szolgálatára adta. Az esküdtek viszont kijelentették, hogy a földesúr csak védelmi okokból engedte át őket a várnak, de semmi cenzust sem fizetnek. A vár építési munkáiban viszont részt vettek. Az 1576. évi urbárium szerint a battyániak Szent György és Mihály napkor 5o-5o magyar Pt-ot adtak Batthyány Ferencnek. /Kristóf unokája./