Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

szeíró megjegyezte, hogy a csűrökben, ha hetente szellőztetik, 2-3 évig is eltarthatja az uradalom a terményeket, a föld alatti vermekben 1 évig sem tarthatók, mert a gabona a talaj nedvessége miatt megdohosodik.A csíkvári uradalom terményeit - főleg a gabonát - Székesfehérváron és Budán értékesítette. A szabadbattyáni vámház évi bevétele megközelítette a loo forintot, a hídpénzt, a hídvámot az alábbi öszszeg szerint vetették ki: egy kocsi után 5 dénár, szarvasmarha, ló után 2 dénár, a gyalogos ember hídvámja 1 dénár volt. A vendégfogadó, amely öt szobából és konyhából állt, jelentős bevételt biztosított: 568 forintot. A bevétel több mint 9o %-a a szeszes italokból fakadt: borból 5oo forint, sörből 44 forint. A sörfőző teljesítménye 2 akó volt, azaz egy főzés alkalmával 12o litert állítottak elő. A sört búzából, árpából és komlóból erjesztették. Az elkészített sört Városhídvég és Mezókomárom kocsmáiban is értékesítették. Gazdasági biztonság következett be az 174o-es években, mindkét település benépesítése befejeződött, a népesség jelentősebb mozgására már nem került sor. A tartós letelepedés és a szőlőművelés fejlődése között szoros kapcsolatot találunk: a szőlő a telepítést követően 3-4 év múlva fordult termőre, tehát , aki szőlőt telepített, helyhez is kötötte magát. E szempontból figyelemre méltó a falubattyáni örökös jobbágyok és a szabadbattyáni szabad költözésű jobbágyok szőlőterületének vizsgálata. Az Öreghegyen - amely mindkét település szőlőhegye volt - 34 falubattyáninak és a szabadbattyániak közül mindössze 18-nak volt szőlője.