Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

Mivel a falu út mellett /passus helyen/ fekszik, sok előfogatot kell adni. De nem fértek meg a régi lakosokkal sem, azok vissza akarták venni a földjeiket. Fennmaradt ebből az időből a battyányi uradalom számadása, így rekonstruálni lehet az alkalmazottak számát. A vezető a tiszttartó, aki 74 Ft-ot kapott.Őt követte a számtartó /55 Ft/, a vámos /4o Ft/, az ispán /25 Ft/,a hajdú /4 Ft/ a sörház-kocsis /24 Ft/ és a kanász /24 Ft/. Ezenkívül mindnyájan sok természetbenit kaptak. A tiszttartó pl. 22 mérő búzát, 38 zabot, 12 akó bort, 25 font vajat és 15 font sajtot. A kanász 22 mérő búzát és 1 mérő kölest. 172o-ban 9 jobbágy,lo zsellér és 1 szabados élt Battyánban. Összesen 135 hold szántót és 11 held szőlőt műveltek. Rétjük 2o kocsi szénát termett. A közepes minőségű szántót két nyomásban művelték. A legelő elég volt, a réteket sás nőtte be. A bor igen rossz: nem áll egy évig sem el. Erdő nincs, tűzi- és épületfát vásárolni kell. A bormérés évi bevétele 6 Ft. 172o-ban Csíkváron 3 jobbágyot és 8 zsellért írtak öszsze. 6o hold szántót, 5 hold szőlőt műveltek, rétjük 11 kocsi szénát termett. A szántót ők is két nyomásban művelték, boruk szintén "igen rossz minőségű". A legelő kevés, de az állataik számára elég. Ismerjük ebből az időből a Battyáni családok neveit: Mikos, Szentkuty,Zsolnay, Galambos, Szabó, Újvári, Kutnyaki, Bálás, Kovács, Bokor, Csuti, Málly, Tot, Molnár, Varga, Szi-