Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

Battyánhoz tartozott Ürhida puszta, ahol lo holdas majorsági szántó volt. A másik puszta Csapda, amely a csíkvári földterülettel /terrénum/, átkelőhellyel /passus, Pass/ határos, 60 hold majorsági szántóval és réttel. Igen figyelemreméltó, hogy az összeíró Csíkvárt még csak nem is pusztának nevezi. 1696-ban Batthyány Ádám 29oo Ft-ért zálogba adta a birtokot faradi Vörös Pálnak.Két év múlva kiváltotta és Vánossy Lőrinc fehérvári harmincadósnak adta zálogba. Nála két évig volt, 17oo-ban Batthyány visszakapta. A négykerekes malmot viszont csak 17o3-ban adta vis3za Vánossy. 17oo-ban Fejér megye készített jegyzéket a megye településeiről. Ebben Bottyánnál megemlítik a vámhelyet és Csíkvár-palánkot, amelyet a törökök neveztek így el

. A következő évben Batthyány Ádám Fejér megye főispánjához, gróf Eszterházy Ferenchez fordult, hogy a megye ne terhelje a jobbágyait aránytalanul az adóval. Arra hivatkozott, hogy a maga részéről mindig segítette a megyét és a jövőben is ezt teszi. 17o2-ben a gát karbantartásáról kötött megállapodást a földesúr a battyáni alattvalóival. Kötelezettséget vállaltak a gát és a 3 híd reparációjára, sőt a földet, a követ és a szalmát is ők adták hozzá. Ennek ellenében a hidakon szekereikkel, marháikkal minden vámfizetés nélkül közlekedhettek. Más falubelieket, azok szekereit, állatait, portékáit azonban nem vihették át a vámon. A bottyáni malomról 17o2-ben vettek fel leltárat.