A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Farkas Gábor: Zsidók letelepedése Székesfehérváron és az asszimilációs folyamat 1840-1868

dult meg, s 1848 volt az a határkő, amikor a gazdag német polgárság, a szerb iparos és kereskedő réteg nagyobb része már magyarnak vallotta magát, a magyar nemzeti eszmét elfogadva a haladás táborába sorakozott fel. ök voltak azok a székesfehérvári németek, akiknek már 3-4 generációja kötődött ehhez a városhoz, s nemcsak gazdasági, hanem érzelmi kapcsolatok és momentumok is motiválták magyarságát. Kétségtelen, hogy Székesfehérváron - ahol 150 esztendőn át a gazdasági pozíciókat a német polgárok tartották kezükben " eléggé visszatetszést szült a zsidó kereskedő réteg tevékenysége, s benyomulása a város gazdasági, politikai életébe. A zsidó családoknál tőkeerős gazdasági bázis van, nyilvánvaló, hogy az érdekellentét a zsidósággal a keresztény gazdag polgárság körében alakult ki. Hozzájárult a gazdasági konfliktushoz a zsidóság egy részének merev elkülönülése a városi rétegtől, ami elsősorban a vallási különbségekből fakadt. Ez a deviánsnak ható magatartás és a szokások egész sora párosult azzal is, hogy a zsidók egy furcsa dialektusban beszélték a német nyelvet, akkor amikor már a városban alig lehetett német szót hallani, s a magyart a zsidóság nagyobb része csak törve beszélte. Idegenszerű népcsoport tehát a zsidóság Székesfehérváron a negyvenes években és integrálódásuk a városi társadalomban igen nehezen indult. A város lakossága körében a zsidókról "titokzatos dolgokat" terjesztettek: 1844-ben a palotai városrész leégett. Az a hír terjedt el, hogy a gyújtogatást zsidók vitték végbe. Később gyilkosságok egész sorozatát tulajdonították nekik, amelyek a megyében, ill. egész Dunántúlon terjedtek el. Érthető, nehéz egy társadalomba beilleszkedni, ha a nagyobb közegben nincs befogadási készség, sőt az egyenesen elutasító. Innen a magyarázat arra,az egyébként szégyenletes városi eseményre, amely - egy tömegmegmozdulás során - 1848. április 5-én a fehérvári zsidócsaládok kiűzéséhez vezetett. A népgyűlés a városháza udvarán volt, ahol a határozatot jegyzőkönyvbe foglalták, és a kiűzetést a tanács kk