A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Somkuti Éva: A lovasberényi zsidó község 1798. évi privilégiumlevele

SOMKUTI ÉVA A LOVASBERÉNYI ZSIDÓ KÖZSÉG 1798. ÉVI PRIVILÉGIUMLEVELE Lovasberény a török kiűzése után Heister osztrák tábornok birtokába került, két másik községgel, Börgönddel és Nadappal együtt, 84.000 rajnai forintért vásárolta meg. 1708 körül Lovasberényt eladta Franz Anselm Fleischmann bárónak. Ö kezdte meg a betelepítést először német jobbágyokkal. A Habsburg örökös tartományokban alig tűrték a zsidókat. III. Károly császár úgy akarja számukat csökkenteni, hogy 1726-ban kiadott rendelete szerint minden zsidó családból csak egy férfi házasodhat. A hagyomány szerint a morvaországi zsidóság is az osztrák ellenszenv elől menekült el, s hallván a lovasberényi telepítésről, engedélyt kértek és nyertek Fleischmanntól a letelepedésre. 1720-ban már állt a zsinagóga. Az így létrejött zsidó község ugyanúgy földesúri védelmet élvezett, mint pl. Tatán, Szentgróton, Kismartonban (Eisenstadt) vagy Sopronban. 1730-tól mintegy kétszáz éven át a gróf Cziráky család lett Lovasberény földesura és a zsidóság patrónusa. 1730-ban gróf Cziráky József vette meg az uradalmat. Ekkor már viszonylag nagy számban éltek itt zsidók. 19 családból 9 a morvaországi Lichtenstein herceget vallotta előző örökös földesurának, 2 család jött az ugyancsak morvaországi gróf Kaunitz birtokáról, 2 Dietrichstein gróftól, 1 Szlavóniából, mig 5 családfő azt vallotta, hogy nem ismert előzőleg örökös földesurat. - Cziráky József halála után fia, György örökölte az uradalmat. Ö készíttetett leltárat a birtokról 1753-ban, amelyben felvették a zsidók adózását. Halálával 1775-ben öccse, László lett az uradalom feje. Még ebben az évben már szerződésnek tekinthető formában rendezte a zsidó hitközség ügyét. 1791-ben, halála után