A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Balázs László: Az ipari és a kereskedelmi fejlődés kérdései Fejér megyében a XIX. század első harmadában

val a végén kiűzte a városból. Az országgyűlés az ipar fejlesztése, a kereskedelem előmozdítása végett 1715-ben a 79., az 1723. te, az 1729. évi 10. törvénycikkekben megkísérli a céhek retrográd irányzatát leküzdeni a mestermunkák értékének a maximuma, a céhekbe való felvételnél a tagsági díjak mérséklésével, de mindezek nem voltak képesek az előmozdítást csak kismértékben elősegíteni. Az ipar és a kereskedelem előhaladását a városok tudták munkálni, s Fejér megyében csak Székesfehérvár volt az egyetlen város. A gazdaságilag megkötött rétegek, a céhek mellett egyetlen szabad mozgású közösség a zsidóság volt. És most engedtessék meg nekem, hogy az előbb már említett tudományos munkák után visszakapcsoljak egy kicsit egy kitűnő mondern tanulmányhoz: a nagy francia gazdaságtörténész, Fernand Braudel 3 kötetre tervezett, s abból már a magyarra is lefordított I. kötet: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVIII. sz. című munkájához. Braudel az eddig csak politikai, hadtörténeti, gazdaságtörténeti feldolgozások helyett, az emberi élet elemei, anyagi feltételeinek, fejlődésének, majd fényűzéshez eljutott kultúrák tárgyi dolgainak a történetét kívánja megírni, összegyűjteni, éspedig nemcsak a fehér faj életében, de a távoli kultúrák: India, Kína, Japán, a mohamedán világ, az amerikai őslakosság gazdasági fejlődésének a története rendszerbe szedésével, így először is szól az emberiség lassú szaporodásáról, majd kedvezőbb körülmények közötti fejlődéséről, azután a nagy visszaesésekről, amelyek a földtörténeti katasztrófák (a vízözön, vulkanikus pusztítások) a mykenei korszakban, az iráni fennsík elsivatagosodása stb.) a járványok (a pestisek, a kolera, himlő stb.) a háborúk (a 30 éves háború, nálunk a tőle ugyan nem említett török hódoltság) miatti népességcsökkentést okozták.