A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Kereskedő családok Etyeken a XIX. század második felében

segítették elő a paraszti gazdaságok megerősödését. 187 család rendelkezett 1-10 hold és csupán 8 család 25-100 hold közötti birtoktesttel. Szűk réteget alkottak tehát a módos családok. A 10-25 holdas.paraszti gazdaságok jelentős száma azt bizonyítja, hogy a kor gazdasági és kereskedelmi viszonyai mellett a legdinamikusabban fejlődő kisárutermelő réteget ők alkották. A gazdasági fejlődés hatására a helyi igényeket kielégítő iparos és kereskedő réteg is megerősödött. Földművelés és kézműipar ugyan nem vált élesen ketté, hiszen az iparosok jelentős része földműveléssel is foglalkozott. Tevékenységük részben a község ellátására korlátozódott, részben túl is nőtt a helyi szükségleten, ugyanis az építőiparosokat a gyorsan fejlődő Pest-Buda kötötte le. Itt kell megjegyeznem, hogy a főváros gazdasági vonzása nem a tőkés korszak kezdetén alakult ki, hanem már a XVIII. század második felében is jellemző volt. Döntővé azt követően vált, hogy a községtől 6 kilométerre fekvő Torbágyon vasútállomás létesült. A vasúti forgalom pozitív hatást gyakorolt a település gazdasági viszonyainak alakulásában is, olcsóbb lett és időben lerövidült a teherszállítás, a kis- és középparaszti gazdaságok árufeleslegének értékesítése is jövedelmezőbbé vált. Budapest közelsége (22 kilométerre fekszik Etyektől), az áruszállítás felgyorsulása, a vasúti teherszállítás költségeinek csökkenése önmagában is kedvező, a kereskedelmi tőke számára is prosperáló településsé tette Etyeket, de az említetteken túl,adott volt a közel 3.000 lakosú község árufelvevő képessége is. Az 1870-es évek elejéig tartó gazdasági fellendülés a lakosság fogyasztásában is megmutatkozott, a háztartás szükségletein kívül a paraszti gazdaságok folyamatos termeléséhez szükséges eszközöket is a kereskedők biztosították. Kedvező kapcsolatok alakultak ki a zömében németajkú katolikus lakosság és az izraelita hitfelekezet tagjai között. Kereskedő és földműves kapcsolata áthatotta a mindennapokat, a lakosság nem az elválasztó, hanem az összetartó erők kife-