A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Farkas Gábor: Zsidók letelepedése Székesfehérváron és az asszimilációs folyamat 1840-1868

9 tagja közül 6 tartozott a Fischer Gottlieb és Krausz Hen rik konzervatív irányzatához. Nem vitás, hogy az új rabbit is ez a csoport választja meg. Az új rabbi, Guggenheimer József 1859. március 10-én tartott székfoglalót, és a "jámborok" nem is csalódtak benne, Guggenheimer a vallási ügyekben a régi szokásokhoz ragaszkodott. A két párt viszálya azonban egyre mérgesedett, holott a többség a reformerek mögött állt, de az elöljárók többsége, továbbá a rabbi, no meg a gazdag kereskedők a konzervatív irányzatot erősítették, holott létszámuk jóval kevesebb, mint a reformereké. A helytartótanács egy 1680. évi leiratából úgy értesülünk, hogy a két párt villongásai a vallás kérdéseiben mélyültek el. Példaként említette az irat, hogy a rabbit a község egyes tagjai vallási funkciójában háborgatták, ami természetszerűleg tilos volt. Ezért a rabbi 1861. március 9-én a templomban olyan beszédet tartott, mely szerint a lakius többség ne avatkozzék be a vallás dolgaiba. E kérdés fejtegetése során a templomban botrányos jelenet kezdődött, ami az ortodox és a magyar pártbelieket újra egymás ellen hangolta. A rabbi ügyetlen magatartása kétségkívül megállapítható volt. Az ortodoxok kérik, hogy külön testületté alakulhassanak. A szétválás évek óta tény volt, de lényegében jogi deklarálása csak ezután történt meg. A szétválás a konzervatív párt győzelme volt, s a "magyar párti" zsidóság, azaz a reformerek joggal érezték úgy, hogy legyőzték őket, mégpedig a legfelsőbb kormányszék jóváhagyásával: a kettéválasztás után a gyűlölködésnek nem lett vége: az anyaközséget gyalázó röplapok egymást érték: az ortodox párt az 1861. évi őszi vásári sokadalomban 1.000 röplapot osztottak szét, melyben panaszolták, hogy őket német zsidóknak és hazaárulóknak nevezi a "zsidók magyar pártja". Az anyaközségben Kreizler Sámuel, Fischer Ferenc, Fischer Bernát, Heller Ignác, Wertheim Mózes, Ledovszky Ignác, De utsch Antal, Herzogh Jakab, a "magyar párt vezetői ismételt békekezdeményezéseket tettek, de eredménytelenül. 1961. má-