A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Arany Magyar Zsuzsanna: Zsidó összeírások Fejér megyében 1736-1844

reskedők között 101 főt írtak össze, az ő jövedelmük 100 Ft alatt volt, s közel azonos arányban oszlottak el a 3 járás területén. 125 Ft-ig terjedő jövedelme 8, 250 Ft-ig terjedő jövedelme _pedig csak 2 kereskedőnek volt a megyében. A leggazdagabb 1.000-2.000 Ft közötti jövedelemmel rendelkező kereskedő Lovasberényben élt. Az árendások között is a legalsó, 250 Ft alatti kategóriába tartozik a többség. Ebben az összeírásban szerepel 1 új adat, amely az elszegényedetteket veszi számba ők azok, akik mások segítségére szorulnak, 251-en voltak a megyében. A XIX. század első két évtizedének népességi adatait, ha összevetjük a XVIII.'század végén számláltakkal, akkor szembetűnik, hogy ebben az időszakban nem a sármelléki, hanem a csákvári járás zsidó népessége fejlődött, gyarapodott a leglendületesebben. Az 1819-1820-as összeírás idején a megye zsidó lakossága már meghaladta a 2.000 főt. Az összeírás a népesség állapotáról és jövedelmeiről pontos képet ad. Amikor Fényes Elek az 1830-as években az ország népességét vallásfelekezeti és nemzetiségi megoszlás szerint számba vette, a zsidókat külön nemzetiségnek tekintette. Fényes szerint 1830-ban 4.217, megyei összeírásaink szerint 2.497 zsidó élt a megyében. Fényes olyan községek zsidó lakosságát is számba vette, amelyek a hivatalos megyei összeírásokban nem is szerepeltek. Fényes és a mi adataink között +,- eltérés egyformán előfordul. Összeírásunk szerint például Baracska esetében 1.820-1.830 között a zsidó lakosság fele, Fényes szerint 3/4 része elvándorolt. Baracska község történetében Fényes adatait Degré Alajos is megkérdőjelezte, a község földrajzi helyzete elősegítette a Fehérvár és Pest felé történő elvándorlást, de talán nem olyan mértékben, mint ez Fényes adataiból következne. A megyében élő zsidó népesség számszerű gyarapodása a korábbi évekhez hasonlóan tovább folyt, a XIX. század harmincas éveiben elhelyezkedésükben sem történt változás. 1830-ban a sármelléki járásban Cecén, Sárbogárdon és Móron