A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig

SCHWEITZER JÓZSEF MA.GYAR ZSIDÓK A KEZDETI IDŐKTŐL 1867-IG(Történeti áttekintés) A teljesség igénye nélkül, a magyar zsidók történetének néhány főbb mozzanatát kívánjuk bemutatni a legrégibb időktől az emancipáció időszakáig. A zsidók letelepedése magyar földön nem köthető meghatározott időponthoz. Bizonyos, hogy a második században már jártak Pannóniában, számosabban a harmadik század folyamán érkeztek e tájra, netán mint a római légiók katonái, de méginkább a seregek nyomában vonuló pénzváltók, kereskedők. Porrészeik is a Pannon földben találtak nyugalomra. Sírköveik egy, a zsidó vallás monoteista eszméjét valló és vállaló, s vallásuk rítusának egy-egy kegytárgyát, mint a hétkarú lámpás, a menóra, vagy a kos szarvából készült kürt, a sáfár jelentőségét ismerő emberekről tanúskodnak. A sírköveken ugyanis szerepel - de görög nyelven - a zsidó vallás krédója: egy az Isten; olykor egy héber név is latin átírásban, s megtalálhatóak az előbb említett kegytárgyak kezdetleges karcolatai, ám a zsidó halott jelenlétéről leginkább bizonyító héber betű, szó - vagy bármiféle e nyelven fennmaradt jelzés - hiányzik. A hazájuktól messzire szakadtak, úgy látszik nyelvüket elfelejtették, de érzelmeikben és nyilván vallásgyakorlatukban is megmaradtak Izrael fiainak. Erre vall az a felirat az egykori Intereisából, amely hírül adja, hogy ott a harmadik század első felében zsidó gyülekezet állott, amely zsinagógát is a magáénak mondhatott.