A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Balázs László: Az ipari és a kereskedelmi fejlődés kérdései Fejér megyében a XIX. század első harmadában

zsidó család van Fejér megyében 170 fő, 1848-ban 3.857, tehát az elsőnek 20-szorosa. Csak a falvakban lakhatnak, a városokban nem telepedhetnek le. II.József alatt könnyebb lett a helyzetük, de halála után megint megkeményedett. Kereskedelmi, ipari tevékenységük szembeállította őket a céhekkel; míg a falusi egyszerű nép mellettük van, a városi polgárság, a céhek ádáz harcot hirdetnek ellenük. A céhekbe nem fogadják be őket, de mivel folytatják munkájukat, gazdaságilag gyarapodnak, s elönyösebb helyzetben is vannak a céhekkel szemben, mert őket nem kötik a céhek rendszabályai. Ebben az időben még Fejér megyében nincsen takarékszövetkezet, némi pénzt csak Fehérvár ad ki kamatra hagyatékokból, alapítványokból, a zsidóságnak azonban van - amint említettem is pénze az áruknak a leelólegezéséhez, amiért nem csak az egyszerű nép, de földbirtokosok is szívesen veszik szolgálatukat. Katonák nem lehetnek, megyei tisztviselők sem, földet nem vehetnek, de élni kellett, így az iparból, kereskedelemből élnek. Az 1790/91. évi országgyűlés bizottságot küld ki, hogy készítsen javaslatot a zsidóság polgári elismertetésére, s bár a nemesség mellettük van, mégsem kerül ez a helytartótanács ajánlása ellenére sem az országgyűlés elé, a városi polgárság ellenzése miatt. A helytartótanács egyre több esetben ad nekik Pesten is engedélyt egyes iparágak folytatására és így Fehérvárott is. A vásárokon megjelenhettek, de éjszakára el kellett hagyni nekik a várost, még az 1810-es években is. Amikor 1830-ban az országgyűlés újból törvényjavaslatot készít a zsidóság polgárjogi elismerésére, akkor a pesti kereskedelmi kamara "Eszmék" címen emlékiratot szerkeszt, és azt megküldi a székesfehérvári kereskedelmi kamarának is. Ebben felsorolják a zsidó kereskedők elleni vádjaikat, szabad kereskedelmüknek a hátrányait: az árukat előre lefoglalják az iparosok elől, majd magas haszonnal adják tovább, az iparban embereket dolgoztatnak, kereskedhetnek, rájuk a céhtörvények nem vonatkoznak, hamisan csődbe jutást