A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig

A zsidók gazdasági elörelahadása egyre jelentékenyebb lett. Igaz, hogy már a reformkorban is akadnak nemcsak gazdagok, de társadalmi elismerésben is részesültek; így az elsők között a Wodíaner család és a sort folytathatnám, de meg kell elégednünk William Q.Mc.Cagg. Jr. Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary c. ragyogó művére történő utalással, amely ezt a hatalmas témát kiválóan ismerteti. Ismét szőnyegre került az emancipáció, de kedvezőtlen megoldás született, s így lényegében az ügy elmaradt. Deák az 1865. évi országgyűlésen hangoztatta: a legegyszerűbb megoldás az, hogy mindenütt, ahol eddig a törvény különbséget tett "... kimondjuk: minden valláskülönbség nélkül kell az emancipációt végrehajtani". A kérdés azonban megoldást ekkor sem nyert, de a vesztes königrätzi csata után ismét szőnyegre került a zsidók egyenjogúsítása. Ezt egy kétszakaszos törvénycikk formájában terjesztette Andrássy Gyula gróf az országgyűlés elé. Az alsóházban egyhangúlag, a felsőházban négy ellenében hatvannégy igen szavazattal fogadták el a javaslatot, amely végül is, mint az 1867. évi 17. sz. törvénycikk került be a Corpus Iurisba. A kor zsidósága azt remélte, hogy ügyük, jogállásuk végleges és megnyugtató rendezést nyert. Az öröm és a hálaadás éneke zengett ekkor a magyar hon zsinagógáiban.