A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig

Az öröm azonban elsietett volt. Sabbatájról kiderült, hogy vagy tudatos szédelgő, vagy egzaltált lélek. A kor azonban hajlandó volt őt elfogadni. A mozgalomnak még aláhanyatlása után is maradtak titkos hívei és követői. A török kivonulása után az elnéptelenedett országrészek betelepítése a Habsburg kormányzat fontos feladata lett. A telepítési program kapcsán főként német telepesek érkeztek hazánkba, de jöttek - kiváltképpen Morvaországból zsidók is. A zsidók betelepülése a Rákóczi szabadságharc után nyert erősebb lendületet. Rákóczi csapatainak - s olykor a rendezetlen csapatok- zsidóellenes akciói abból az elfogult ítéletből születtek, amely szerint a zsidók a Habsburgok hű támogatói lettek volna. Ez persze csak csekély mértékben volt igaz, mert az osztrák seregben szolgálatot teljesítő zsidók száma is elenyészően csekély. Mégis Kismarton, Rohonc zsidósága, sőt egy egykori leírás szerint szinte valamennyi zsidó gyülekezet a száműzetés állapotába került ebben az időben. Forgách Fe renc gróf Rákóczi Ferenc jóváhagyásával ugyan menlevelet adott a rohonci zsidóknak, de ezt a kuruc csapatok nem mindig tartották tiszteletben. A zsidók letelepülése hazánkban a szatmári béke után nagyobb lendülettel folyt. A XVIII. század húszas-harmincas éveiben Pakson a Daróczi és Száraz család, Hőgyészen Mercy Florimundus Argenteau gróf, Pincehelyen és Ozorán Eszterhá- zy Antal Pál herceg a Dél-németországi telepesek mellé a morvaországi Batthyány uradalomból és a Vas megyei Rohoncról idevetődő zsidókat befogadták. Persze ellenpélda is van. Gróf Styrum Károly és mások személyében: erőszakos katolizálással vetettek gátat a zsidók letelepedésének, előnyben részesítve a görög kereskedőket, mint pl. Teveni Tódort Simontornyán .