Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)
Gyimesi Károly: Népi emlékezet Sárosd múltjából
Ez az őszhajú gazda ezt nyilván nem a történelmi tanulmányaiból merítette, mert ilyenekkel aligha rendelkezett. Ö csupán az ősei emlékeit mondta el, amelyekből azonban mindjárt rá lehetett ismerni, hogy ezek a XVII. századi hódoltság korára utalnak. Még 300 év után sem haltak el azoknak a keserves szenvedéseknek emlékei, melyeket itt a megmaradt lakosságnak ki kellett állnia a simontornyai bég törökjeitől és a Thuriak várpalotai végvári vitézeitől, akik gyakran végigportyázva a Hódoltság területét, ritkán hagyták ott . amit a másik meghagyott. A rettegett szpáhik lovainak patkóit még napjainkban is felhozzák az ekék a Dunaföldvári út mentén elterülő szántókon. Vajon voltak-e ilyen, vagy hasonló emlékek a múlt századára vonatkozólag Sárosdoniés kiktől lehetett ezekről hallani? Bizony voltak,és nem is kevesek. Elsősorban az első 12 telkes gazda ivadékai közül. Kik, mint ők mesélték.a török után úgy jöttek vissza ide,és itt ősi jusson mérték ki a földjeiket. Az 50-es évek elején tőlük hallottam először az Ösi pusztatemplomról, ami mocsarakkal volt körülvéve és Barátlakásról, a szolgáló barátok csónakkal jártak ide misézni. Ekkor és tőlük hallottam először a töménytelen jószágot legeltető gazdag kunokról, az aranykapuról és az aranyharangról. Az elmondott emlékeik után joggal felötlött bennem a gyanú, hogy ezeknek a megkérdezett idős embereknek az elődei már valóban itt lehettek a törökök előtt is, mert honnan merítették volna az emlékeiket a kunokról az utódaik. Ez a gyanú kézzelfogható bizonysággá változott akkor, amikor az aranyos mesék témapontjait a mélyszántások után bejártam,és a múzeumba vittem az itt kiszántott aranyozott pártadíszeket és aranyozott ruhadíszítő-korongokat, melyekről Kralovánszky Alán ; az ország egyik legkiválóbb középkoros régésze megállapította, hogy kun eredetűek. Ez is egy példa arra, hogy miképp változik a népi emlékezet, kézzel fogható bizonyított valósággá.
