Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)

Kállay István: Sárosd múltja az újratelepítésig 1300-1761

Kispuszta és Perkáta között 1696-ban határjárást is tartottak, és ekkor a vitás határügyeket békésen oldotta meg e

9y Fejér megyei küldöttség: Meszlényi János alispán, Vörös János szolgabíró, Petrovicz Ferenc Veszprém megyei ülnök, Eszterházy Ferenc nagybirtokos, Wierth Ferenc, a székesfehérvári jezsuita rendház főnöke, mint a győri jezsuita kollégium ez ügyben teljhatalmú megbízottja. Itt állapodtak meg arról is, hogy Kispusztáról visszahajtják azokat az ökröket, melyeket Eszterházy cselédjei hoztak át a győri jezsuiták birtokáról, Perkátáról, a házfőnök pedig gondoskodott arról is, hogy a perkátaiak által a kispusztai földekről elszállított gabonát visszaviszik Kispusztára. Ezután a határjeleket szemlélték meg a deputáció tagjai: a birtokosokat Wierth Ferenc házfőnök, továbbá a birtokok tiszttartói képviselték. A deputáció a bejárást "egy rác ember sírjánál" kezdte. E rác ember tragédiájára lehet következtetni arról, hogy a küldöttek megjegyezték, hogy a rác embert "még a belháború előtt itt fejezték le", és ezen a kiemelkedő dombtetőn temették el, a sírra magas keresztet emeltek, s a kereszt tövében egy nagy követ is elhantoltak. Ezt a követ határjelnek ismerte el a deputáció. Ettől a határjeltől déli irányban haladt a küldöttség, és újra egy dombra ért, melynek tetején épületromokra bukkant. E romokról azt tartották, a helybeliek, hogy azok a régi templom romjai. Jakabszállás a török hódoltság megszűnése után nem települt újjá. 1699-ből arról értesülünk, hogy Sárosdra Heister Siegbert császári tábornok tartott igényt, Heister ezen a birtokon kívül még Lovasberényt, Ráckeresztúrt, Nadapot és Bör- göndöt is magának követelte. A török ellenes háborúk során érdemeket szerzett császári tisztek és a kor hivatalnokai eséllyel pályáztak meg olyan birtokokat, melyek a hódoltságból kerültek vissza.