Előadások Iváncsa történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 2. (Székesfehérvár, 1987)

Előadások - Erdős Ferenc: Iváncsa és környéke a 18-19. században

ERDŐS FERENC IVÁNCSA A XVIII-XIX. SZÁZADBAN A török visszaszorítása, kiűzése után Iváncsa birtoklásáért közel egy emberöltön át tartó birtokjogi vita, pereskedés kezdődött. A bizonytalan jogi helyzet kihatott a település históriájára is, öt évtizeden át szinte másról, mint perek tömegéről nem is maradt fenn dokumentum. Holott ezen évtizedek alatt megyeszerte történelmi léptékű újjászervezés, fejlődés bontakozott ki. Települések népesedtek be, megkezdődött a falvak belterületének rendezése, a külterületen pedig a bozót az erdő irtása, a vizek és vízfolyások lecsapolása, a félhold másfél évszáza-dos uralma aLatt, de különösen a törökellenes felszabadító hadjáratok idején elpusztult falvak többsége újjáéledt, a népesség megkezdte környezete humanizálását, mind nagyobb területet hódítottak el a természettől és tettek művelhetóvé. Ezen evolúciós időszakban Iváncsapuszta birtoklásáért perek sora zajlott le, a birtokosok elsődlegesnek a tulajdonjog kodifikálását tartották, másodlagosnak a terület bekapcsolását a gazdaság vérkeringésébe. A birtokjogi viták a török kiűzése után 10 esztendővel kezdődtek. 1696-ban Szentkereszty István Komárom megye szolgabírája és Hajnal Márton esküdt által végzett tanúkihallgatáson Török András és Mátéffy Mihály nemesek előadták, hogy a baracskai és az iváncsai birtokok a Pálffy famíliát illeték volna, de "Sándor Lőrinc elvévén Pálffy Katát, s éltig bírta maga s azután maradéki".