Előadások Iváncsa történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 2. (Székesfehérvár, 1987)

Előadások - Farkas Gábor: Iváncsa a török hódoltság idején 1541-1686

Iváncsa 16. századi története összefüggésben van a török által létesített korkmazi párkánnyal. A párkány Fürész Gyula helytörténeti kutató szerint azon a határrészen állhatott, melyet a kutatók római táborhelynek tekintenek. Korabeli topográfiai adat Korkmazról, illetve környékéről igen kevés áll rendelkezésre. Tudjuk, hogy Korkmaz párkány oldalán volt a Teltekes sziget, ahol Kuvin azaz Keve város lakossága számára vágták a fát. A sziget birtokjogát ezért a defterben Kuvin város nevére írták rá. Szintén Fürész Gyula megállapítására hivatkozom, aki a párkányt a Duna mellé jelölte meg, melyet a váli víz régi folyása és medre is oltalmazott, de a víziközlekedést, ugyanígy a szárazföldi utak védelmét is lehetővé tette. A helyismerettel rendelkező helytörténeti kutatónak ez a megállapítása egybevág a történeti források adataival. Korkmaz török név, magyarul annyit jelent mint "Nemfél". A minden bizonnyal - a magyar középkor évszázadaiban is - stratégiai pozíciót betöltő helyet a török a vidék okkupálása után néhány év múltán építette ki saját erődjévé. Ez 1543 utáni évekre tehető, mert az 1549. évi török zsoldjegyzékben már szerepelt a párkány neve, ahol 108 főnyi őrség tartózkodott. A rendelkezésre álló szakirodalom alapján villantunk fel a párkány életéből néhány jellemző momentumot. Említik a párkány nevét 1550-ben, 1558-ban, 1559-ben, 1560-ban, 1562ben, 1563-ban, 1566-ban, 1568-ban, 1569-ben, 1592-ben, 1599ben, 1600-ban. Nyilvánvaló, hogy a Keletdunántúlon lezajló 15 éves háború alatt pusztult el, vagy hagyta el végleg török őrsége, és szerepét Ercsi, Érd, Adony palánkjai vették át. örségének létszáma jóval kevesebb, mint 1541-ben - 1550ben volt, hiszen 1558-ban 38, 1568-ban 37, 1599-ben 54 fő. A hódoltságban a török katonaság nem zsoldos része birtokadományból élt.