Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Fejér vármegye levéltára az új- és legújabb korban

Hamarosan megérkezett Győrből a nemleges válasz, amely tovább erősítette a főlevéltárnok azon törekvését, hogy a levéltárban őrzött iratok teljes körére kiterjedően rendezést kell végrehajtani. Bejelentését a megyei bizottmány tudomásul vette, s a rendezés mellett elrendelte az iratok selejtezését is. Szúts Adolf vezette bizottság kapott megbízást a feladatok teljesítésére. A selejtezési bizottság és a főlevéltárnok közötti munkamegosztás abban fejeződött ki, hogy az 1780-ig keletkezett közgyűlési iratokat Rosty rendezte, azokra a selejtezés nem terjedhetett ki. A selejtezési bizottság úgy foglalt állást, hogy az 1780 után " a múlt tekintetében érdektelenné vált egyes irományok a bizottság felügyelete alatt eltávolíthatók". A polgári pereket megtartandónak ítélték, ugyanakkor a bűnvádi iratokban jelentős selejtezést hajtottak végre. Rosty utasítására nem selejtezhették a boszorkányperekre és a vallási ellentétekre vonatkozó iratokat. Megselejtezték a levéltárban elhelyezett könyveket is, összesen 770 kötetet értékesítettek árverés útján. 1869. május 24-én a történeti értékkel nem bíró iratok eladására került sor. Ekkor 30 q papírt adtak el, 93 Fttal gyarapodott a megyei pénztár, ugyanakkor felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat semmisítettek meg. Köztük "régi faluszámadásokat, adókönyveket, gyűlési és törvényszéki iratokat, himlőoltási rovatos jelentéseket, s "több efféle érdeknélküli iratokat és nyomtatványokat." A levéltár két helyiségére kiterjedő rendezéssel egybekötött selejtezés eredménnyel is zárult, ekkor kerültek elő az 1848. évi bizottmányi jegyzőkönyvek, s Székesfehérvár szabad királyi város 1786 és 1790 között keletkezett német nyelvű tanácsülési jegyzőkönyvei. A selejtezési bizottság távozását követően Rosty a kutatómunkának szentelte a hivatalban töltött idejét. 26 ív terjedelemben feldolgozta a megye históriáját, többek között a Rákóczi-szabadságharc történetét, a megyei nemesi felkelősereg részvételét az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban. 1692-től a XVIII. század közepéig feltárta a megyei adózás alakulását, jegyzetei kiterjedtek a nemzetiségi és felekezeti viszonyok alakulására is. Rosty Zsigmond kutatá-