Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Sulyok János: A székesfehérvári római katolikus egyházmegyei- és székeskáptalan levéltára

amelynek számos városi polgár mellett 22 egyházi személy is tagja. Mindez két évvel a Nemzeti Casino megalakulása után történt és eredményesen járult hozzá a város magyarosodásához. Az egyházmegye papjai az 1848/49-es szabadságharcból is kivették részüket. Streit Miklós vértesbogiári plébánost 1849. szeptember 7-én végzik ki a Neugebaude-ban, mert a forradalmi kormány több hirdetményét a szószékről felolvasta. Mausz- bart Antal csákberényi plébánost elhurcolták 1849. július 11-én és Nagyigmándon agyonlőtték. Neumann József bicskei plébánost 20 évi várfogságra ítélik. König Mór káplánt pedig 15 évi, vasban eltöltendő várfogságra, mert Csákváron honvédeket toborzott. Külön szín volt a múlt században a székváros kulturális életében a székesegyházi ének és zenekar. 1828-ban Szutsits püspök beiktatásakor Cherubini egyik miséjét énekelték. 1828 és 1830 nagycsütörtökén Beethoven Krisztus az Olajfák hegyén című oratóriumot, 1829-ben Haydn Jézus hét szava a kereszten címűt, 1850-ben Rossini Stabat Mater-jét. 1883. februárjában Liszt Ferenc járt Fehérvárott rokon látogatóban. Mint a püspökség vendége, meghallgatta a székesegyházi ének és zenekart, s teljesítményükért elismerését fejezte ki. A megye és város politikai életébe néhány egyházmegyés pap közvetlenül is bekapcsolódott mint pl. Csöngedi Gyula adonyi, Griger Miklós bicskei plébános mint országgyűlési képviselők, Klaucz György kanonok, Bilkei Ferenc fehérvári plébános a városi törvényhatósági bizottságba, Tőke István etyeki plébános a megyei kisgyűlésekbe. A múlt század végén a Néppárt hivatalos sajtóorgánuma lett a Miller József, később budakeszi plébános által alapított Fejér Megyei Napló. Közvélemény alakító szerepe volt a különféle címeken megjelenő későbbi egyházmegyei napilapoknak is.