Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Dr. Somkuti Éva: Levéltárak és épületek Fejér megyében

roly az anyagot rendezte, feltehetőleg 1878-ban Nádasdla- dányba szállíttatta, "hogy az ottani díszes kastély egyik termében kellő elhelyezés után közhasználatra bocsáttassék." - A nemesi családok második világháború után megmaradt anyagai részben az Országos Levéltárba, töredékeiben a Fejér Megyei Levéltárba kerültek. Eddig még fel nem tárt terület volt a két törvényhatóság: Fejér megye és Székesfehérvár levéltárának topográfiája. A török uralom után a megye vezetőségének nem, csak közgyűlésének volt állandó helye: Győrben, Móron, Lovasberényben, szórványosan Fehérváron. 1711-ben telepedett meg a megye hatósága a városban. Az 1723. évi 73. törvénycikk rendelkezése előtt már saját székházzal rendelkezett. Ez az űn. régi megyeháza - ma Csók I. u. 17.sz. - már 1688-ban állott. Elsőként herceg Eszterházy Pál vette birtokba. A kitűnő zeneszerző és politikus Kolonits Lipóttal egyidőben Magyarország berendezésének tervén fáradozott s országunk nádora lett. Ez a korai birtoklási adat bizonyítja az épület középkori eredetét. A jelenleg folyó rekonstrukciós munkák fel is tárták a járdától kőpillérekkel induló sokszögű erkélyt s a többi középkori maradványt. Az épület 1730 körül készült el középkori és barokk motívumokból. Megyeház funkcióját kb. egy évszázadig töltöttebe. Miskey Istvánt Meszlényi János követte az alispáni tisztségben, akinek már 1712-ben nevére telekkönyvezték a házat és benne is lakott. Az alispán megtelepedése az igazgatás és a bíráskodás székhelyét is meghatározta. Az épületnek egy kis szobájában helyezték el a megye kevés iratanyagát. A gondos őrzést bizonyítja az 1719/20. évi adószedői számadás: "az minemű két vas ajtót és táblát tétettem, ahol az Nemes Vármegyének actai és prothocollumai tartatnak, költöttem 50 forintot." Az épület Meszlényié volt a szomszédos telekkel együtt, karbantartását a megye végeztette. 1751-ben a megyei levéltárat javíttatta a perceptor (adószedő), az ekkortájt végzett kőművesmunkák szerint a levéltár a tető alatt valószínű az emeleten volt. Ezt az épületet a vármegye 1810-ben eladta Mihálykó András városi polgárnak.