Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Sulyok János: A székesfehérvári római katolikus egyházmegyei- és székeskáptalan levéltára

A püspöki levéltár gazdasági iratsorozata ugyancsak a püspökség két birtokán, Sárkeresztúron és Tésen kifejtett gazdasági tevékenységre vonatkozó iratokból áll. Gazdaságtörténeti és helytörténeti szempontból egyaránt érdekesek. Az espereskerületi papi gyűlések jegyzőkönyveiben az egyházkormányzati rendelkezések végrehajtását követhetjük nyomon, de egy-egy korszakban a papság politikai közhangulata is tükröződik bennük. A múlt század közepe óta havonta nyomtatásban is megjelent egyházmegyei körlevelekben számos egyházi és világi eseményre vonatkozó utalás, adat található, mely a kutatót érdekelheti. A káptalani levéltár forrásértékű irataiból hadd emeljem ki a káptalani gyűlések jegyzőkönyveit, a káptalan országgyűlési követeinek beszámolóit, valamint a testület etyeki, gyúrói, pákozdi és sóskúti birtokaival kapcsolatos terjedelmes gazdasági iratanyagát, mely az érintett települések történetére vonatkozóan is értékes adatokat tartalmaz. Vajon hogyan járult hozzá a fehérvári püspökség és káptalan a megye és város erkölcsi, szellemi, kulturális és nemzeti értékeinek gyarapításához? Anélkül, hogy erre a kérdésre kimerítő választ adnék, csupán néhány mozaikszemet szeretnék megcsillantani. 1801-re elkészült a város főterének egyik dísze, a copf stílusú püspöki palota. 1802-ben megnyílt a papnevelő intézet, a város első felsőoktatási intézménye. E jeles épületet is, mely most a jubiláló Megyei Levéltárnak nyújt otthont, Farkas Ferenc nagyprépost építtette 1831-ben. Eredetileg egy itt létesítendő jogi líceumnak szánta, 1853-ban azonban alapítványilag a Nőnevelő intézetnek engedte át. A két reformkori püspökkel, Horváth Jánossal, az első magyar nyelvű hittudományi folyóirat megalapítójával és Barkóczy Lászlóval, a népművelés lelkes támogatójával az élen, - a ciszterciek mellett - a világi papság tagjai is erőteljesen