Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Sulyok János: A székesfehérvári római katolikus egyházmegyei- és székeskáptalan levéltára

Ekkor történt az egri iratanyag teljes átrendezése. Az 1805. előtti iratanyagot nyolc tárgycsoportba osztották szét és egy összefüggő számsorba lajstromozták. Vurum püspök tehát az egri mintát tartotta szem előtt a fehérvári püspöki levéltár rendjének kialakításában. (Magyarország levéltárai Bp. 1983. Egri érseki levéltár 287.1.) A levéltárnak időközben szükségessé vált újrarendezését Kuthy István levéltáros végezte el 1939-1944 között. Kuthy a tárgyi csoportok számát hatról kilencre növelte. A püspökség gazdasági iratait önálló sorozatként építette be. A kiváltságos prépostságra vonatkozó iratokból külön gyűjteményt hozott létre. A püspöki levéltár anyaga a Kuthy-féle rendezés eredményeként darab szintig rendezett, űól kutatható. Kuthy nagy szorgalommal elkészítette az archívum betűrendes- majd szak katalógusát is 1934 és 1939 között. Ennek felhasználásával készült el a levéltári leltárak sorozat 6. füzetjeként A Székesfehérvári Püspöki Levéltár leltára Nagy Lajos összeállításában 1950-ban. A püspöki levéltár rendszerét vette át a székeskáptalan le véltára is. Regisztratúra is készült hozzá. Ez azonban elveszett. Az 1859-ben készült újabb regisztratúra közli, hogy a levéltár első rendezője 9 szakcsoportot állított fel folytatólagos, összefüggő számsorban. Az 1850-es évektől azonban az iratokat évenkénti csoportosításban, időrendi beosztásban helyezték el. Erről az anyagról a jelen század elejéig évenkénti mutató készült. A püspöki levéltár illetékességi körébe tartoznak az espere- si hivatalok és a plébániák - egyébként helyszínen őrzött iratai is. Ezek fondjegyzéke az Új Magyar Levéltár gondozásában 1983-ban jelent meg. Nem áll szándékomban archívumainknak történeti forrásértéké ről részletes ismertetést adni, hiszen ezek jelentősége