Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Fejér vármegye levéltára az új- és legújabb korban

Elhanyagolt állapotban találta a levéltárat Rosty Zsigmond, amikor 1867-ben átvette a főlevéltárnoki feladatok ellátását. Az abszolutizmus járásbírósági irtainak rendezéséhez napidíjas alkalmazását kérte a főispántól, hogy a "kiáltó hátramaradást" mielőbb felszámolják, s az 1850-1854 között keletkezett járásbírósági iratokhoz segédletet készítsenek. A főispán a megyei pénztár szűkös lehetőségeire hivatkozott, s nem egnedélyezte a napidíjas kisegítő alkalmazását. A történeti iratok jelentős része is rendezetlen volt, a levéltár egyik szobájában 34 kisebb fiókban és 22 szekrényben hivatalos és magánszemélyek iratait őrizték, ezekhez segédlet nem készült, reponálásukat az nehezítette meg, hogy iktatószámokkal sem voltak ellátva. Ezen iratok láttán vetette papírra : "egyáltalán -nem- tudom-,- mit hol keressek

Elkeseredett hangon adott számot arról a sikertelen kutatásáról, amely azzal végződött, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvek sorozatából hiányoznak az 1697., 1698., 1699., 1700., 1705., 1706., 1707., 1708. és 1709. évi protocollumok. A szekrényekben és fiókokban elhelyezett lymbus egy részének rendezése eredménnyel járt, mert a főispánhoz eljuttatott elkeseredett hangvételű beszámolót követően Hadsich Mihály levéltári írnok megtalálta az 1697., 1698., 1699., 1700., 1706., 1707. és 1708. évi nemesi közgyűlések jegyzőkönyveit. Rosty első tájékozódása - a XVII-XVIII. század fordulójának hiányosan fennmaradt okmányai - alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Rákóczi-szabadságharc időszakában a Habsburg-párti főnemesek Győrbe menekültek. A szabad királyi városban tartották közgyűléseiket, s az Udvari kancellária is Győrbe küldte a Fejér megyére vonatkozó rendeleteit. E históriai tényből fakadt a főlevéltárnok következtetése: Győr megye va gy-a •• vá ros levéltára-fel tehetően-őriz-Fej ér megyét "érdeklő érdekes- adatokat.••"