Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)
Farkas Gábor: A nemesi Fejér vármegye és levéltára
földesuraik, hanem a katonai parancsnokok döntöttek. Holott más megyék példájára meg lett volna a lehetősége annak, hogy Fejér megye tisztikara is együttmaradjon, s egy közeli, a török által nem fegyegetett erődben, - akár Veszprémben, Pa lotán, Győrben, Tatán, Komáromban - működjék. A központi kormányzat gondoskodni kívánt e föld népéről is, így a 17. század harmincas éveiben a szomszédos törvényhatóságok alá rendelték a meg nem szállt részeket. Ebből két járást szerveztek; a sármellékit és a vértesaljait. Előbbit Veszprém-, utóbbit Komárom megye adminisztrálta. De ezeket a járásokat továbbra is Fejér megyeieknek nevezték. A törökök kivonulása 1680-ban (korbeli metszet) A török kiűzése után négy-öt év telt el, amikor a Fejér vármegyei igazgatás újjászervezése elkezdődhetett, bár a felszabadítás évében, 1688-ban Eszterházy Gábor személyében van főispánja a megyének. A szervezést azonban utóda, Eszterházy Ferenc végezte el, akit több mint 50 éven át a megye élén találunk.