Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Surányi István: Iskolatörténeti kutatások a Fejér Megyei Levéltárban

Szőlőhegyi községi elemi népiskola Maroshegyi községi elemi népiskola Öreg utcai községi elemi népiskola Olaj utcai községi elemi népiskola Szárazréti községi elemi népiskola és Tagiskolaként a cigány iskola. 1930-ban adták át a város legkorszerűbb alsófokú oktatási intézményét, az állami segéllyel létesített - az országos építési akció 1000. iskoláját - a Szt. István elemi iskolát. Itt, városunkban első alkalommal valósult meg a 8 évfolyamos elemi iskolai oktatás. Kutatásaink kiterjednek a demográfiai változások hatásaira is. Az a tény, hogy az élveszületettek száma 1900-tól 1930-ig Fejér megyében 40 %-ról 27 %-ra, Székesfehérvárott pedig 36,7 %ról 21 %-ra apadt, csökkentette az első világháborút követően az elemi iskolai tanulók számát. Bizonyos mértékben hozzájárult ehhez a megye területén aránylag kevésbé, - Székesfehérvárott fokozottabban - az a körülmény is, hogy mindkét törvényhatóságban növekedett azoknak a tanulóknak a száma, akik az elemi iskola 4. osztályának elvégzése után polgári iskolai vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytattak. Az alsófokú oktatás iskolatörténeti kutatásához tartozik a 11-14 évesek továbbképzése is. A vasárnapi iskolákból kialakult ismétlő osztályok, majd a század elejétől gazdasági ismétlő iskolák, nagy feladatot vállaltak. Megyénkben az 1930-as években 209 általános és 30 gazdasági irányú továbbképző iskola működött. Kutató munkánk során gazdag levéltári anyagot találtunk a ta noncképzés kialakulására és fejlődésére. A kutatók azt vizsgálták, hogy az 1945-ig főleg mezőgazdasági jellegű, de számottevő helyi iparral és kereskedelemmel rendelkező megye szakmunkás és kereskedő utánpótlását miképpen oldották meg. Fejér megyében az 1930-as években 5 általános irányú iparostanonc iskola működött. A tanulók száma a harminc év alatt a megyében 193-ról 814-re, Székesfehérvárott 519-ről, 849-re emelkedett.