Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)
Nagy Károly: A levéltár és a levéltárfenntartó
Az akkori 63 vármegye 44 levéltáráról fennmaradt feljegyzései szerint - mint a Levéltári Szemlében olvashattuk - Fejér vármegye Levéltára a jobbak közé tartozott. A Belügyminisztérium számára készített jelentésében csüggedten ír a vármegyékben tapasztalható levéltárak iránti közönyről, ellenséges indulatról . "Sajnálják töllük az igazán csekély fenntartási költséget, különösen pedig a helyet... És hogy mégis ragaszkodnak hozzá, tisztán csak az a magyarázata, hogy a levéltár néha egyik-másik existenciának kenyeret ad, főképp pedig, hogy a sokszor nagyobb intelligentiával és képzettséggel bíró levéltárnokok munkája erejét sokféle módon kihasználhatják... De azt is tudom - írja-, hogy a vármegyék levéltáraiban nagy culturális tőke forog veszedelemben és bűnös mulasztás terheli azt a nemzedéket, mely megmentéséről nem gondoskodik... Tagadhatatlan, hogy a levéltári ügy rendezése anyagi áldozatot fog követelni, de az ilyen áldozatot a művelt világon mindenütt fontos nemzeti érdeknek tartják." A 200. évfordulón talán nem ünneprontás, ha az eredmények mellett a gondokról is beszélünk. Az egyértelműen megállapítható, hogy a közel húsz éves tanácsi irányítás óta - bár soha nem a szükséges mértékben -, kedvezőbb helyzetbe került a Fejér Megyei Levéltár. Az intézmény szakmai feladatait - lehetőségei szerint - évrőlévre maradéktalanul megvalósította, sőt az eredeti tervben szereplő nem kevés programnál mindig többet teljesített. Az elmúlt évben a megyei tanács végrehajtó bizottsága a levéltár helyzetét tárgyaló ülésén pozitívan értékelte az itt folyó tudományos munkát, a történelmi forrásértékű iratok megmentése, biztonságos kezelése és rendezése érdekében kifejtett erőfeszítéseket és a közművelődési tevékenységet. A levéltár és a szakosztály munkakapcsolatában a segítő szán dék érvényesítésére törekedtünk. Amit nem sikerült megvalósítani, annak anyagi feltételei hiányoztak.