Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye a második világháborúban
a Székesfehérváron és Sárbogárdon kialakított gettókba kerültek. A Fejér megyei és a székesfehérvári zsidóságot végül 1944 júniusában és júliusában deportálták Auschwitzba.2 A pobtikai élet Fejér megyében 1944-ig a korábbiakhoz hasonlóan a megszokott mederben zajlott. A főispáni tisztséget a hagyományokhoz hűen a nagybirtokos rétegből származó Jankóvich Miklós (1939—1944) töltötte be, akinek konzervatív politikája biztosítékot jelentett a szélsőséges eszmékkel szemben.3 A német megszállást követően a politikai viszonyokban is változásokra került sor. A nyilasok a zsidóellenes rendszabályok lassú végrehajtása vádjával rágalomhadjáratba kezdtek a főispán és Székesfehérvár polgármestere, Farkas Sándor4 ellen. A támadások hatására Jankovich Miklós lemondott, a polgármester pedig nyugdíjazását kérte. Új főispánnak a szélső- jobboldali nézeteket valló Toldi Árpád5 csendőrezredest nevezték ki, aki egyik fő célkitűzésének a zsidókérdés megoldását tekintette.6 Toldi Árpád szélsőséges politikájára a háborúból történő kiugrási lehetőségeket kereső Lakatos-kormánynak már nem volt szüksége, ezért szeptember 13-án felmentették a tisztségéből. Helyére Széchényi György nagybirtokost tették főispánná, akinek alig egyhónapos működését megbénította a nyilasok és szélsőjobboldaliak ellenállása. Az 1944. október 15-én lebonyolított sikertelen kiugrási kísérlet után Fejér megye élére Pintér József7 főispán vezetésével nyilas vezetés került, bár őt hivatalosan Szálasi Ferenc nemzetvezető csak novemberben nevezte ki. Pintér, a Nyilaskeresztes Párt Fejér megyei vezetője volt, korábban semmilyen közéleti szerepet nem töltött be. A novemberben Győr vármegyébe áthelyezett Thaisz Andor8 alispán helyére Gyökér Lászlót9 nevezték ki, aki a főispánnal szemben legalább közigazgatási gyakorlattal rendelkezett. A nyilasok október 15-e után megkezdték a rendszer ellenségeinek nyilvánított személyek összegyűjtését, a kiugrási kísérlet támogatóinak üldözését és internálását.10 A letartóztatottak között szerepelt többek között Széchényi György, Kaltenecker Viktor11 felsőházi tag,12 Kenessey Gyula13 sárbogárdi járási főszolgabíró.14 A politikai változások mellett a háború is egyre inkább közeledett Fejér megyéhez. Az első közvetlen háborús cselekmény a Székesfehérvárt 1944. szeptember 19- én ért légitámadás volt, amely során a vasútállomás és környéke szenvedett súlyos károkat. A 94 halálos áldozattal járó bombázás során a város lakói közvetlenül megtapasztalhatták a háború borzalmait. Az ősz során további súlyos károkat okozó, és halálos áldozatokkal járó támadások történtek a városban.15 A front közeledését jelezte a már elfoglalt területekről érkező menekültek hatalmas tömege, ami nyugtalanította a megye lakosságát.16 A front Magyarországra érkezését jelentősen meggyorsította Románia 1944. augusztus 23-án végrehajtott váratlan átállása, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a német és magyar hadvezetést. A magyar védelmi rendszer alapját képező Kárpátok vonulatát a Vörös Hadsereg így ki tudta kerülni, s gyakorlatilag akadály nélkül megnyílt az út az Alföld irányába. A Déli-Kárpátok elfoglalására tett sikertelen kísérlet után szükségessé vált egy új védelmi rendszer kiépítése. A német hadvezetés erre a legalkalmasabbnak a Budapest, Balaton, Dráva közötti részt tartotta. A rendszer kiépítése 8
