Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
13 Dr. Kenessey Gyula (1888—1945) Székesfehérváron született, a budapesti egyetemen 1911-ben jogi doktorátust szerzett. 1912-ben a Váü járásban szolgabíróvá választották. Végigharcolta az első világháborút, 1915-ben orosz, 1918-ban olasz hadifogságba került. Leszerelését követően visszatért a Váli járásba. 1926-ban megválasztották a Sárbogárdi járás főszolgabírójának, amely tisztséget 1944. október 19-ig töltött be. A nyilas hatalomátvételt követően megtagadta a hűségnyilatkozatot, ezért Szálasi Ferenc utasítására őrizetbe vették. Szálasi személyes bosszúja miatt került börtönbe, mert Kenessey 1943-ban Sárbogárdon nem engedélyezett egy nyilas nagygyűlést. A halál 1945. február 5-én érte a dachaui koncentrációs táborban, ahol tífuszjárvány tört ki. 14 Erdős 2015: 20. p. 15 Csurgai Horváth 2002a: 186—187. p. 16 Farkas 1970a: 145. p. 17 Veress D. 2002: 10. p. w Veress D. 2002: 11., 21-25. p. 19 Veress D. 2002: 12. p. 20 Borús 1970: 6, 8,10. p. 21 Veress D. 2002: 18-20. p. 22 Veress D. 2002: 16. p. 23 Borús 1970: 15. p. 24 Veress D. 2002: 46-47., 54. p. 25 Veress D. 2002: 49. p. 26 Kadácsi—Vass 1969: 9. p. 27 Borús 1970: 24-26. p. 28 Számvéber 2001: 48. p. 29 Számvéber 2013: 11. p. 30 Dr. Kerekes Lajos (1909—1967) Székesfehérváron született, jogtudományi doktorátust szerzett. A város szolgálatába 1932-ben lépett, 1935-től aljegyzőként tevékenykedett. 1941-ben kinevezték Székesfehérvár tiszteletbeli főjegyzőjének, majd szeptember 30-án polgármester-helyettesnek választották. Farkas Sándor polgármester lemondását követen 1944. május 10-én megválasztották Székesfehérvár első emberének. Az első szovjet megszállás idején nem tett eleget a kiürítési parancsnak, a helyén maradt, ezért a város visszafoglalása után a nyilasok állásából felfüggesztették és Várpalotára internálták. Az eljárás megszüntetése után Ausztriába menekült. A háború után a sajtó útján elkövetett népellenes bűncselekmény elkövetésének vádjával 12 havi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkásként dolgozott. 31 Csurgai Horváth 2002a: 189. p. 32 Székesfehérvár első szovjet katonai parancsnoka Iván Uszkoff alezredes volt. 33 Benke Ferenc (1881-1945) a Zala vármegyei Hahóton született. Katonai szolgálatának letöltését követően rövid ideig csendőrként is szolgált. 1910-től dolgozott a MAV-nál, 1913-ban Székes- fehérvárra helyezték. A Tanácsköztársaság idején a forgalmisták politikai megbízottja, amiért másfél év börtönbüntetéssel sújtották. 1944 decemberében az MKP székesfehérvári szervezetének alapító tagja és egyben első elnöke. Amikor a várost visszafoglalták a németek, lehetősége lett volna elmenekülni, ő azonban a városban maradt. Néhány nap bujkálás után elfogták, majd Pétre szállították, ahol kivégezték. 34 Dr. Szirbik Ferenc (1911—1992) Gyulán született tanár, újságíró. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte angol—magyar szakon. A budapesti és a kecskeméti református és a sárospataki angol gimnáziumban tanított 1944-ig. Doktori értekezését 1941-ben védte meg. 1942—1943-ban a szovjet fronton harcolt. 1944-től illegalitásban párttitkárként tevékenykedett Székesfehérváron. 1944 decemberében részt vett az MKP székesfehérvári szervezetének megalapításában. 1945 áprilisában az Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja, 1945—1946-ban Fejér vármegye alispánja. Nem rendelkezett sem jogi végzettséggel, sem közigazgatási gyakorlattal, ezért megválasztása ellen a kisgaz40
