Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
Oktatás, kultúra Iskolák A községek az iskoláikat általában igyekeztek olyan állapotba hozni, hogy az oktatás mihamarabb folytatódhasson az adott településen. Teleki Géza vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a közoktatásügyi igazgatás megszervezéséről szóló 56 000/1945. VKM sz. rendeletét rövid időn belül követte az 56 001/1945. VKM sz. rendelet, amely előírta, hogy valamennyi népiskolában haladéktalanul meg kell kezdeni az oktatást, a háborús időszak miatt meghosszabbította a tanévet július 14-ig. Az 56 002/1945. VKM sz. rendelet pedig részletesen intézkedett az 1944—1945-ös tanév tennivalóról, de a rendeletek a háború utáni állapotoknak köszönhetően csak késve érkeztek meg a községekbe. A településeken sok esetben átmenetileg összevonták a felekezeti iskolákat. Fejér megye területén a leghamarabb Ercsiben indulhatott meg a tanítás 1945. március 5-én, Székesfehérváron 1945. április 18-án.252 Fejér megyében a háború előtt 659 nevelő 37 194 gyermeket oktatott, előfordult, hogy a nagy tanulólétszám miatt egy tanteremben 80-85 diák volt.253 A vármegye területén működő 270 elemi iskolából a háború után csupán egyharmaduk maradt használható állapotban.254 Azok a települések, amelyeken jelentős harci események zajlottak, lényegesen nagyobb károkat szenvedtek el a közintézményeikben is. A front alatt megrongálódott épületekben általában a tetőszerkezet, a nyílászárók szorultak felújításra, cserére, a berendezési tárgyak hiányoztak, illetve tönkrementek. A tanítás többé-kevésbé zavartalanul működött annak ellenére, hogy a bútorok, és a tankönyvek sok helyen erősen hiányosak voltak. Tanítók csekély számban álltak rendelkezésre, a gyermeklétszámok alapján két- háromszor több pedagógusra lett volna szükség. Fejér vármegye alispánja az 1945. évi jelentésében is foglalkozik a kialakult helyzettel: „így jelenleg vármegyénkben tanítóhiányról kell beszélnünk, és ez a hiány nem oldható meg az iskolaépületek (tanítói lakások) megfelelő helyreállítása és a közellátási helyzet javulása nélkül.”255 A tam'tók nagy része harcolt a háborúban, katonai szolgálatot teljesített, esetleg hadifogságban is volt. A tanítók csekély száma mellett súlyosbította a helyzetet a háborús borzalmakat is megélt gyermekek általános fizikai és lelki állapota. A tanulólétszám messze elmaradt a háború előttitől, sok gyermeknek otthon kellett dolgoznia. A székesfehérvári iskolák közül tíz épület 56 tanterme vált használhatatlanná.256 A bicskei iskola épületében kórház működött, így a tanítás megkezdése előtt, a romok eltakarításán kívül fertőtleníteni is kellett az osztálytermeket.257 Sőréden átmenetileg a tűzoltószertár adott helyett az iskolának, Csákberényben az iskola rossz állapota miatt pedig a tanítás rendszertelenül folyt.258 A legnehezebben helyrehozható kár az ablaküvegek pótlása volt. Számos település jelentésében szerepelt, hogy téli, hidegebb időszakokban papírral fedték be az ablakok réseit: „A nagy ablakhiányt olajjal átitatott papírral oldottuk meg.”259 Több településen a téli időszakban nem volt tanítás, a mos36
