Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
— 150. — T ordas Tordas vezetőjegyzőjének jelentése a nagyközség háború előtti és utáni állapotáról Tordas, 1947. máráus 6. Fejér vármegye Tordas község elöljáróságától Tordas község helyzetinek] leírása Tordas község lakosainak száma 1300. A lakosság 70% protestáns, 30% r. kát. A lakosság 90%-a földmívelő, a többi 10% kereskedő, iparos, tisztviselő és egyéb. A község területe 2932 kát. hold, melyből 2400 kát. hold a szántóterület. A lakosság anyanyelve magyar. A lakosság túlnyomó része 1713. év körül települt be Tordas községbe Nyitra és Trencsén megyéből, azóta teljesen elmagyarosodtak. Nemzetiségi kérdése a községnek nincs. Német a községben nincs. A lakosság túlnyomó része néhány holdas földmíves. A község háború előtti helyzete A községben a Hangya Központ szövetkezeti mintafalut létesített. Ezzel kapcsolatban a helyi Hangya Szövetkezet részére hatalmas szövetkezed székházat épített, mely a helyi Hangya tulajdonát képezi. Épített továbbá óvoda és egészségház épületet, mely a központ tulajdonát képezi. A községtől cca 1 km távolságra építette meg a Hangya Központ az úgynevezett szövetkezed mintafalut. Ennek területe 7 kát. hold. Itt helyezte el a gabonaraktár [a] t, csirkekeltetőt, szappanfőzőt, apaállat-istállókat, magtisztító készülékeket. Ugyancsak itt nyert elhelyezést az internátus épület, melyben állandóan szövetkezeti tanfolyamok és népfőiskolái előadások voltak tartva. A háború után a Hangya Központ az összes ténykedését beszüntette anyagi fedezet hiánya miatt. A község lakosai a háború előtt kevés vagyonnal, jól éltek. Munkaalkalom a községben elegendő volt, aki pedig nem óhajtott helyben dolgozni az Budapesten helyezkedett el. A Hangya Központ segítségével a község lakosai betonjárdát építettek 1940. évben, cca 1 km hosszúságban. Az adófizetési készség háború előtt jó volt, minden évben 100% körül mozgott az adó-befizetési eredmény. A község felszabadítás utáni helyzete A község háborús károkat épületben nem szenvedett. Összesen 4 ház rongálódott meg igen kis mértékben, ezen károk 1945 tavaszán már kijavítattak. A község lakosai jelentékeny károsodást szenvedett a háborús eseményekkel kapcsolatban állatokban és terményekben [sic!]. A községháza nem rongálódott meg, csak a bútorzatban esett cca 40% kár. A volt 2 drb fecskendőből mindkettő részben elpusztult, azonban 1946. 352
