Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
zatni, de volt, ahol ez nem sikerült. Sárbogárd vezetőjegyzője még 1946. február 3-ai kérvényében is a villamoshálózat miatt panaszkodik: „A háborús cselekmények következtében a községbe vezető villamos áram fővezeték annyira elpusztult, hogy azt a villamos társaság mind a mai napig nem volt képes rendbe hozni, sőt mint tapasztaljuk, talán még egy év múlva sem lesz képes rendbe hozni, s így még egy év múlva sem lesz a községnek villanyvilágítása.”218 Seregélyes község vezető jegyzőjének jelentéséből kiderül, hogy a településen a háborús események következtében a villamos- hálózat elpusztult, „Az oszlopokat kivágták még 1944. dec. havában és természetesen a drótvezeték is lekerült. A község ide-oda hullámzó harcok színtere volt, többször cserélt gazdát. Megállapítás szerint az utcán heverő különféle drótokat a katonaság gyűjtötte is.”219 A közúthálózatban is jelentős károk keletkeztek a harci cselekmények miatti fokozott használat, bombázás, robbantás következtében. A Fejér vármegyei közúti alap statisztikai kimutatása szerint, az 1938. évi árak alapján 14 544 610 pengő kár keletkezett a közutakban, amely költség 1946 februárjában 2 908 961 000 000 pengőt jelentett.220 A közutak újjáépítését az államépítészeti hivatal végeztette és felügyelte. A háborút követő hónapokban jellemzően munkára kirendelt közmunkásokkal javíttatták az utakat, hidakat, vasúti hidakat, vasútvonalakat, végeztették a romeltakarítást. Fejér vármegye alispánja 1945. június 21-én kelt rendeletében a 8. sz., a 62. sz., a 81. sz., a 805. sz. állami utak felújításához az érintett települések számára kötelezővé tette meghatározott számú munkaerő előállítását, a kirendelteknek a munkavégzéshez szükséges szerszámokat maguknak kellett vinniük.221 Az 1945. évi alispáni jelentés szerint a háború során 94 darab híd megsemmisült, 27 darab híd és áteresz pedig megsérült.222 A községek a saját fahídjaikat is közmunkával hozatták rendbe. A vármegye területén a Nádor- és a Gaja-csatornán, valamint a duzzasztó műveken 29 darab vas-, vasbeton-, tégla- és fahidat robbantottak fel.223 A székesfehérvári gázgyárban a harcok során a berendezések negyven százalékban megsemmisültek, így nem lehetett tovább folytatni az üzemeltetést, és 1945. március 16-án megszűnt a gázszolgáltatás. A helyreállítási munkálatokat követően május 29-én indult el újból a gázszolgáltatás, eleinte csökkentett üzemmódban.224 Egészségügyi intézmények, szociális és közegészségügyi helyzet Egészségügyi intézmények A háború után a megye közegészségügye teljes újjászervezést igényelt. A legtöbb település egészségügyi intézményekkel, rendelőkkel, gyógyszertárakkal egyáltalán nem rendelkezett. Általában a körorvos látogatta a településeket heti rendszerességgel, aki a járóbetegeket a községházán, a fekvőbetegeket pedig otthonukban látta el. Jelentős volt az orvoshiány a megye egész területén. A hatvan orvosi, körorvosi státuszból 1945 tavaszán mindössze harminc volt betöltött, júliusban már 46.2251944- ben a megye területén 39 gyógyszertár működött, amelyek jó része tönkrement. 33
