Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
részt szépészeti szempontokat szolgál, másrészt jó déli fekvésű és megfelelő talajú lévén, komoly gazdasági hasznot ígér a községnek. E téren igen agilis hegyközségi elnök van, aki szakértelme mellett nem sajnálja a fáradságos propagandát sem a község jövője érdekében. A községben termő bor jó hírnévnek örvend, a hegyközség jelenleg arra törekszik, hogy nemes és nagy tömegű gyümölcsöt produkáljon nemcsak az újonnan kiosztott és telepítendő területekről, hanem a régi gazdák területéről is. Ha annyira fejlődik a helyzet, hogy szövetkezeti alapon való gyümölcsértékesítésről lehet szó, a község vezetősége ezt a kérdést is megoldja. A közlegelők fásítása tekintetében még az elmúlt nyár folyamán az erdőkincstár mérnöke jelezte, hogy nagyobb területű csemetekertet létesít az erdészet, és hogy innen ingyen juthat a község csemetéhez abból a célból, hogy betelepítse a földreform során neki jutott és régebbi legelő területeket. Erre vár a község és fásítási tervét meg fogja valósítani erejéhez képest. Mezőgazdasági téren nevezhető eredmények közé sorolom, hogy községem az elmúlt évben Pákozd község területéből 400 k. holdnak megfelelő területet kapott a földigénylők részére leendő kiosztás céljából. Ennek nagyobb része már ki is osztatott és a munkája ennek a területnek is már megkezdődött. Mezőgazdasági téren lényeges javulást jelentene, ha a földhöz jutottak biztonságban éreznék magukat az új földjeiken, de ezt csökkenti a földreform lassú lebonyolítása és a propaganda, valamint a megyei viszonylatban különösen érezhető igavonó állathiány. Mezőgazdasági téren tervem, a község lakosságának minden földje — értem ez alatt első sorban a vidéki községekben lévőt — meg legyen munkálva. A helybeli máris 90%-ban megszántott illetve vetett. Fontos feladatnak tartom a gyümölcsösök kiegészítését, a háború alatt levágott gyümölcsfák pótlását, ami állandóan folyik nemes fákkal. A kiosztott szőlő és gyümölcsösnek szánt területek előkészítését a szőlők és gyümölcsösök alá, mert a községnek ez a jövője. A szőlő mindenkor jó üzlet volt, de a nemes jó gyümölcs még biztosabbnak látszik. A búzára alapított mezőgazdaságunk úgysem maradhat fent soká. A borászat tekintetében fontos lesz még a folyó évben a háború alatt tönkretett hordó állománypótlása. 3.) Állatállomány A front elvonulásakor volt a községben 15 rossz, használhatatlan ló, ma van 6 drb 2 éven aluli és 51 db 2 éven felüli. Összeszedett, katonáktól és vidéki megyékből vett lovak, már feljavítva. Szarvasmarhánk volt 40, ma van 66 (13 két éven alul és 53 két éven felül). A többlet vásárlásból és a közjóléti szövetkezet akciójából származik. Van 1 kiváló tenyészbika a gazdasági felügyelőség tavaszi tenyészállat akciójából, ez a megyei állattenyésztési alapé. A tejelő tehenek száma 52, részben igázva is vannak a gazdasági viszonyok következtében, így tejhozamuk csekély. Sertésállományunkat a front felette, ma 52 darab van, jelenleg is erősen szaporodik. Tolnából és Vas megyéből hozták a malacokat fáradságos munkával és kockázattal a tulajdonosuk. 105 juhot az újjáépítési szövetkezet3 útján kapott községem a nyár folyamán, remélhetőleg számban gyarapodni fog és ki fogjuk idővel használni azt a legelő területet, amit a káptalan volt ingatlanából kapott a község. Kecske 10 volt a front után, ma 19 db. 329
