Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
— 137. — Sukorói Körjegyzőség (Sukoró, Nadap) A Sukorói Körjegyzőség jelentése a háború utáni állapotról és az újjáépítésről Sukoró, 1946. máráus 12. Sukorói Körjegyzőség 493/1946. Tárgy: Újjáépítési mozgalom a vármegyében Hív. szám: 3259/1946. Alispán Úrnak Székesfehérvár A vármegye újjáépítése tárgyában kiadott és fentebb hivatkozott rendeletre a körjegyzőségemhez tartozó Sukoró községre vonatkozólag az alábbiakat jelentem 13 A község általános újjáépítése a. ) A lakóházak állapota nagyobb részben, a falazat és tető tekintetében, súlyosabb sérülés nélkül van. Az ajtók és ablakok több helyen sérültek, az ablaküvegek eléggé hiányosak voltak a felszabadulás idején, amidőn a front községünkből tovament. b. ) A középületek nagyobb mértékben megsérültek, mert sem a községházán, sem a jegyzőlakásban hiány nélküli ajtó vagy ablak nem volt. Az épületeknek ezeket a hiányosságait nagyobb részben már sikerült pótolni. Középületek terén építésre vár a tűzoltószertár ajtaja, a jegyzőlakásban több ajtó, két kályha, a hozzá tartozó mellék- épületek tetőszerkezetének javítása, ajtajai, a kerítések és ólak úgyszólván teljes újjáépítése. A községi szeszfőzde jelenleg teljesen újjá lesz építendő. A jegyzői iroda minden berendezése az anyakönyvektől kezdve tönkrement a front alatt. Jelenleg a legszükségesebb asztal, polc, szék bútorzat van. Anyakönyvek beszerzése, a hiányzók pódása, a kataszteri térképeknek a földmérési felügyelőség által való lemásolása most van tervbe véve. c. ) A lakosság száma 980 lélek, ebből férfi 450, nő 530 lélek. Munkaképes egyén 500 egyén. d. ) Pénzügyi helyzet: a front elvonulása után a község minden készpénz híján volt. A község fő jövedelmi forrásának alapja a boradó, azonban ez az alap megsemmisült a front alatt. Úgy a régi házadó fenntartása, mint az új terményföldadó bevezetése a 400 P-s búzaárral teljesen lehetedenné tette, hogy a községek bármilyen csekély értékű községi pótadóhoz is jussanak. Az adózáshoz szükséges nyomtatványok is a legnagyobb késedelemmel jutottak el hozzánk, ami szintén hozzájárult mindenkor az adóeredmény romlásához. Az ősszel, a fogyasztási adó beszedésével, enyhült kissé a községek pénzügyi helyzete, amidőn a szüret után a termelők kiegyezéses boradójukat egy összegben részben befizették. Általában véve azonban ez sem oldotta meg a községek pénzügyi helyzetét, mert a boradó is a normális viszonyokhoz képest elenyészően csekély összegben volt megállapítva. Egyébként az elmúlt évben is már látszott 327
