Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye gazdaságának második világháborús kárai
ellenőrzés és végrehajtás katonai vonalon történt, és az értékes gépek elhurcolása, illetve elpusztítása igen súlyos károkat okozott, különösen a haditermelésben szerepet játszó üzemekben. így jártak el a Vadásztölténygyár székesfehérvári telepével is, ahol a modern géppark 60-70 százalékát a német Todt szervezet irányításával elszállították, és csak a kevésbé értékes gépeket hagyták meg.173 A németek 188 gép elszállításáról adtak elismervényt, azokról, amelyeket még a szervezett kitelepítés idején vittek el. Nincs azonban adat arra, hogy a németek 1945. január 22-i visszatérésük után március 22-ig mit szállítottak el, ugyanis ekkor a gyárban hivatalos ember nem tartózkodott. A károkozásokban részt vett a lakosság is, kifosztották az irodákat, a raktárakból a készleteket elvitték.174 Felrobbantak a gyutacsraktárak, és ezzel az értékes nyersanyagok elpusztultak.175 Az épületek károsodása kisebb arányú volt, mint a gépparké, 48 százalékuk ment tönkre 2 millió 283 pengő értékben, viszont 2 millió 453 ezer pengőt értek a gyári épületek a lerombolt épületek anyagaival együtt. Az anyagkészlet szinte teljesen megsemmisült.176 Nem sikerült azonban az értékes gépi berendezéseket a németeknek mindenhonnan elszállítaniuk. A Weisz és Túli Bőrgyár munkásai a gyár gépeit salakdombok alá rejtették, így akadályozva meg a felszerelések elhordását.177 A többi üzem közül a Felmayer István és Fiai Kékfestő- és Kartonnyomógyár Rt. 1945. június 21-én jelentést tett az iparfelügyelőnek, amely szerint a gyár a háborús események következtében előállott igen nagy épületkárok, továbbá a meghajtó berendezés hiánya miatt egyelőre teljesen üzemképtelen.178 1944 őszén a hadi helyzet kedveződen alakulása ellenére a német és nyilas kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tett a hadifontosságú üzemek termelési szintjének fenntartására. Fejér megyében a székesfehérvári Könnyűfémmű és a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár üzemein kívül az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. gánti, óbaroki és iszkaszentgyörgyi bauxitbányáját, továbbá a móri, a pusztavámi és a kis- gyóni szénbányákat próbálták nagyobb termelésre ösztönözni. A frontvonal közelsége, az állandó légiriadók, a szeptemberi és októberi székesfehérvári nagy légitámadások, a székesfehérvári vasúti csomópont szétbombázása és a munkások passzív magatartása miatt ezek az erőfeszítések kudarcba fulladtak. A Vörös Hadsereg gyors előrenyomulása miatt a németek 1944. december 4-én sietve megkezdték és 1945. március közepéig több részletben végrehajtották a Fejér megyei bauxitbányák leszerelését és gépi berendezésének elhurcolását. Gántról 14 167 000 pengő, Iszkaszent- györgyről 2 200 000 pengő, és Óbarokról 80 000 pengő, összesen 16 467 000 pengő értékű bányafelszerelést és gépi berendezést szállítottak el, a pusztavámi szénbánya erőművét pedig felrobbantották.179 A településeken élő önálló kisiparosok veszteségei is óriásinak bizonyultak. A második világháború előtt virágzó kisipar a közigények kielégítésében kiegészítette a gyáripar termelését.180 A háborút követően a nyersanyaghiány miatt indult nehezen a kisipari termelő munka, illetve az iparosok lecsökkent létszáma nehezítette az újjáépítést is. Abán a lakóházakhoz meglévő nyersanyagot iparos hiányában nem tudták időben felhasználni.181 A dunapentelei elöljáróság jelentése szerint a kisiparosok 28
